Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-91

91. szám. 521 tárába befizetni. A befizetésről szóló elismervényt a beadványhoz mellé­kelni kell. Az ipar jogosítvány kiadá­sának megtagadása esetében az ipar­testület a befizetett felvételi díjat ké­sedelem nélkül visszafizetni köteles. 28. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 19. §-át a következő bekezdések egészítik ki : Az ipartestület elöljárósága az ille­tékes kereskedelmi és ipái kamarához fordulhat, az érdekelt szakosztály elő­terjesztésére oda fordulni köteles azzal a panasszal, hogy valamely iparban az ipartestület tagja vagy a tagok egy része , az ipari készítmények­nek árát, illetve a vállalt munká­nak díját az iparűzés tisztességét sértő egészségtelen versennyel oly mér­tékben szorítja le, hogy emiatt az iparosság többi részének életfenntar­tását veszélyezteti. A panasz felett a kereskedelmi és ipar­kamara kebelében alakítandó három­tagú bizottság dönt, amelynek elnöke a kereskedelmi és iparkamara elnöke vagy annak helyettese, két tagját pedig a felek jelölik ki a kereskedelmi és ipar­kamara kisiparos tagjai közül. Amennyiben a bizottság a bekívánt költségszámítások alapján megálla­pítja, hogy a panaszolt ár, illetőleg munkadíj nem fedezi az önköltséget és nem felel meg a rendes és észszerű gazdálkodás feltételeinek, ebben az esetben a szakosztálynak, illetőleg az ipartestületnek azt a tagját, aki az iparűzés tisztességét sértő eljárást el­követte, száz pengőig terjedhető pénz­bírsággal sújthatja. A bizottság határozata ellen tizenöt nap alatt felébb ezésnek van helye az illetékes miniszterhez, aki — szükség esetén az Árelemző Bizottság bevoná­sával — végérvényesen határoz. A kiszabott bírságot az illetékes minisztérium költségvetése keretében kell bevételként elszámolni. A hátralékos bírságösszeg behajtásá­nak biztosítása és elévülése tekinte­tében a közadókra vonatkozó törvé­nyes rendelkezések irányadók. Felsőházi iromány. 1935—1940. II. kötet. A bizottság szervezetének, eljárásá­nak és ügyrendjének részletes szabá­lyait az illetékes miniszter az igaz ság­ügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. 29. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 25. §-át a harmadik bekezdés után negyedik bekezdésként beiktatott következő rendelkezés egészíti ki ; Az ipartestületi szék kijelölt tagjai útján ellenőrzi azt, hogy az ipartestület tagjai a náluk alkalmazott tanoncok és segédek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket megtartják-e. Az 1932 : VIII. t.-c. 25. §-ának ne­gyedik bekezdését a következő rendel­kezés egészíti ki : Az ipartestületi fegyelem megszegé­sének kell minősíteni azt is, ha az ipar­testület tagj a az ipartestületi szék idé­zésére meg nem jelenik és elmaradását kellően nem igazolja. 30. §. Az 1932: VIII. t.-c. 26. §-a he­lyébe a következő rendelkezések lépnek: Az ipartestület a tagjainál foglalkoz­tatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös ér­dekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése, főképpen pedig munkaszabályszerződések kötése céljából munkaügyi bizottságokat ala­kíthat. A munkaügyi bizottságokban a munkaadóknak és az alkalmazottak­nak, a munkaszabály szerződések kö­tése céljából alakított munkaügyi bi­zottságokban az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosoknak és ezek alkalmazottainak egyenlő kép­viseletet kell biztosítani. A munka­adók csoportjában egyfelől a három alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől a háromnál több alkalmazottat foglalkoztató munka­adóknak egyenlő számban kell képvi­selve lenniök. Alkalmazottat nem fog­lalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet. A munkaszabályszerződés kötése céljából alakított munkaügyi bizott­ságokban egyfelől az iparosok kép­viselőit, másfelől az alkalmazottak kép­66

Next

/
Thumbnails
Contents