Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-91
91. szám. 521 tárába befizetni. A befizetésről szóló elismervényt a beadványhoz mellékelni kell. Az ipar jogosítvány kiadásának megtagadása esetében az ipartestület a befizetett felvételi díjat késedelem nélkül visszafizetni köteles. 28. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 19. §-át a következő bekezdések egészítik ki : Az ipartestület elöljárósága az illetékes kereskedelmi és ipái kamarához fordulhat, az érdekelt szakosztály előterjesztésére oda fordulni köteles azzal a panasszal, hogy valamely iparban az ipartestület tagja vagy a tagok egy része , az ipari készítményeknek árát, illetve a vállalt munkának díját az iparűzés tisztességét sértő egészségtelen versennyel oly mértékben szorítja le, hogy emiatt az iparosság többi részének életfenntartását veszélyezteti. A panasz felett a kereskedelmi és iparkamara kebelében alakítandó háromtagú bizottság dönt, amelynek elnöke a kereskedelmi és iparkamara elnöke vagy annak helyettese, két tagját pedig a felek jelölik ki a kereskedelmi és iparkamara kisiparos tagjai közül. Amennyiben a bizottság a bekívánt költségszámítások alapján megállapítja, hogy a panaszolt ár, illetőleg munkadíj nem fedezi az önköltséget és nem felel meg a rendes és észszerű gazdálkodás feltételeinek, ebben az esetben a szakosztálynak, illetőleg az ipartestületnek azt a tagját, aki az iparűzés tisztességét sértő eljárást elkövette, száz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A bizottság határozata ellen tizenöt nap alatt felébb ezésnek van helye az illetékes miniszterhez, aki — szükség esetén az Árelemző Bizottság bevonásával — végérvényesen határoz. A kiszabott bírságot az illetékes minisztérium költségvetése keretében kell bevételként elszámolni. A hátralékos bírságösszeg behajtásának biztosítása és elévülése tekintetében a közadókra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Felsőházi iromány. 1935—1940. II. kötet. A bizottság szervezetének, eljárásának és ügyrendjének részletes szabályait az illetékes miniszter az igaz ságügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. 29. §. Az 1932 : VIII. t.-c. 25. §-át a harmadik bekezdés után negyedik bekezdésként beiktatott következő rendelkezés egészíti ki ; Az ipartestületi szék kijelölt tagjai útján ellenőrzi azt, hogy az ipartestület tagjai a náluk alkalmazott tanoncok és segédek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket megtartják-e. Az 1932 : VIII. t.-c. 25. §-ának negyedik bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : Az ipartestületi fegyelem megszegésének kell minősíteni azt is, ha az ipartestület tagj a az ipartestületi szék idézésére meg nem jelenik és elmaradását kellően nem igazolja. 30. §. Az 1932: VIII. t.-c. 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az ipartestület a tagjainál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése, főképpen pedig munkaszabályszerződések kötése céljából munkaügyi bizottságokat alakíthat. A munkaügyi bizottságokban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak, a munkaszabály szerződések kötése céljából alakított munkaügyi bizottságokban az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosoknak és ezek alkalmazottainak egyenlő képviseletet kell biztosítani. A munkaadók csoportjában egyfelől a három alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől a háromnál több alkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak egyenlő számban kell képviselve lenniök. Alkalmazottat nem foglalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet. A munkaszabályszerződés kötése céljából alakított munkaügyi bizottságokban egyfelől az iparosok képviselőit, másfelől az alkalmazottak kép66