Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-90

90. szám. 499 Nagy nehézséget okoz az is, hogy a tűzrendész eti kérdéseket ma már •— az általános vonatkozású rendeletek mellett — több mint száz miniszteri ren­delet és számos egymástól többé-kevésbbé eltérő rendelkezéseket tartalmazó törvényhatósági és községi szabályrendelet szabályozza. Felesleges hangsúlyozni, hogy milyen nyugtalan helyzetet jelent az, ha "egy ilyen fontos kérdés ennyire szétágazó módon van rendezve. A most megalkotandó tűzrendészetj törvénynek tehát az egyik főcélja az, hogy végre törvényben fektessük le a törvényi szabályozást igénylő rendelkezé­seket, a másik főcélja pedig az, hogy mint kerettörvény egységes irányt adjon a tűzrendészet fejlesztésének és hogy lehetőséget nyújtson arra, hogy a törvény alapján kiadandó végrehajtási rendelet felölelhesse az összes eddigi, a gyakorlati életben bevált jogszabályokat. , 'X Végül nem mulaszthatom el, hogy e törvényjavaslat benyújtásával kap­csolatban fel ne" hívjam a t. Képviselőház figyelmét még egy körülményre. Ez pedig az, hogy néhány hónap "előtt fogadta el a törvényhozás a légvédelemről készített törvényjavaslatot, amely mint 1935 : XII. t.-cikk lépett életbe. Ugyan­azok az okok, amelyek a légitámadás elleni védekezés "megszervezését szüksé­gessé teszik, egyúttal a tűzrendészet fejlesztését is elkerülheteltenné teszik. A légitámadások rendes kísérő jelensége ugyanis a tűzvész, ennek a kihatásai ellen pedig eredményesen csakis úgy lehet küzdeni, ha az ország lakossága meg­felelően felkészül a tűzvész elleni védekezésre is. Mindezeket az okokat összefoglalva kétségtelen, hogy tűzrendészetünk gyökeres rendezésre szorul. A tűzrendészet egyes kérdéseinek megvilágítására szolgáló kimutatásokat tisztelettel mellékelem. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1, §-hoz. A szakasz (i) bekezdése a törvényhatósági jogi és a megyei váro­sokra nézve a hivatásos tűzoltóság fenntartási kötelezettségét állapítja meg. A városokban ugyan ma már különben is hivatásos tűzoltóság van, a rendszer teljessége kedvéért azonban kívánatos ezt a kötelezettséget kifejezetten megálla­pítani. A tűzoltófőparancsnok, a tűzoltóparancsnok és a hivatásos tűzoltóság tisztikara tagjainak kinevezését — az 1929 : XXX. t.-c. 68. §. (i)-ben foglalt ren­delkezések mintájára— azért kívánatos a főispán,'Budapesten a főpolgármester jogkörébe utalni, hogy ezáltal a szakszerűség figyelembe vételével a legmegfelelőbb egyének legyenek kiválaszthatók. Az a rendelkezés, hogy a kinevezések előtt az országos tűzrendészeti felügyelőt meg kell hallgatni, azt a célt szolgálja, hogy a kiválasztásban lehetőleg egységes irányítás érvényesüljön. A szakasz (2) bekezdése, amely szerint nagy- és kisközségekben a tűzoltóság szervezetét és a tűzoltói szolgálat ellátását a belügyminiszter a 10. szakasz alapján kiadott rendeletben szabályozza, azt jelenti, hogy nagy- és kisközségekre nézve ezt a kérdést miniszteri rendelet és szabályrendeletek fogják szabályozni. Ezt a megoldást azért tartom helyesnek, mert arra való tekintettel, hogy a községek élet­viszonyai vármegyénkint, sőt egyes vármegyében belül is nagyon változóak, az idevonatkozó szabályoknak törvényben való lerögzítése — nézetem szerint — nem volna célszerű. Nagy- és kisközségekben a helyzet ma az, hogy a tűzoltói teendők ellátása a legkevésbbé sem kielégítő. Itt-ott van önkéntes tűzoltóság, máshol kötelező alapon megszervezett tűzoltóság ; tény azonban, hogy egyik sem áll hivatása I 63.

Next

/
Thumbnails
Contents