Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-90
90. szám. 495 elsőfokon nagy- és kisközségekben a főszolgabíró, megyei városokban a polgármester, törvényhatósági jogú városokban a polgármester által kijelölt tisztviselő, Budapesten a kerületi elöljáró ; másodfokon a törvényhatóság első tisztviselője ; harmadfokon a belügyminiszter. (2) Azt, hogy az ipartelepekre és a közlekedési vállalatokra vonatkozóan tűzrendészeti ügyekben mely hatóságok, illetőleg szervek járnak el, a belügyminiszter, , az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértően rendeletben állapítja meg. 5. §. (1) A belügyminiszter a tűzrendészet felett a főfelügyeletet az országos tűzrendészeti felügyelő közreműködésével gyakorolja. (2) Az ország területét tűzrendészeti kerületekre kell felosztani ; egy-egy kerület élén a kerületi tűzrendészeti felügyelő áll. (3) A vármegye tűzrendészeti felügyeleti szerve a vármegyei, a járásé a járási tűzrendészeti felügyelő. Törvényhatósági jogú, illetőleg megyei városban a tűzrendészeti felügyeletet a hivatásos tűzoltóság főparancsnoka, illetőleg parancsnoka látja el. (4) Az országos tűzrendészeti felügyelőt és a kerületi tűzrendészeti felügyelőket a belügyminiszter, a vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelőket) a főispán nevezi ki. A kerületi, a vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelők kinevezésénél az országos tűzrendészeti felügyelőt meg kell hallgatni. Vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelői tisztségre — e törvény hatálybalépése után — csak vármegyei vagy városi tisztviselőt lehet kinevezni, aki ezt a megbízást elfogadni köteles. Az országos vagy a kerületi tűzrendészeti felügyelői tisztségre kinevezett vármegyei vagy városi tisztviselő szintén köteles ezt a megbízást elfogadni, (5) Az országos tűzrendészeti felügyelő megbizatása tíz évi, a kerületi tűzrendészeti felügyelők megbízatása öt évi időtartamra, a vármegyei és a járási tűzrendészeti felügyelők megbizatása pedig visszavonásig terjedő időre szól. Ha azonban a vármegyei vagy járási tűzrendészeti felügyelőnek vármegyei tisztviselői tényleges szolgálata bármely okból megszűnik, ezzel egyidejűleg tűzrendészeti felügyelői megbizatása is véget ér. (e) A tűzrendészeti felügyelők feladatkörük ellátásáért költségátalányt kapnak. A költségátalány nagyságát a 9. §-ban említett bevételek terhére a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően állapítja meg. 6. §. Vármegyékben a vármegyei tűzrendészeti felügyelő, törvényhatósági jogú városokban — Budapest székesfőváros kivételével — a tűz oltó főparancsnok tagja a törvényhatósági bizottságnak, megyei városokban pedig a tűzoltóparancsnok tagja a képviselőtestületnek. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésében a tűzoltófőparancsnok jogállása ugyanaz, mint amelyet a fennálló jogszabályok (1934: XII. t.-c. 2. §-a (2) bek.) a szakszerűség képviselőire nézve megállapítanak. 7. §. A vármegyei és a törvényhatósági jogú városi (5. §. (3) bek.) tűzrendészeti felügyelőnek — működése területén — a közigazgatási hatóság határozata ellen, annak tűzrendészeti vonatkozásaiban fellebbezési joga van. A vármegyei és a törvényhatósági jogú városi (5. §. (3) bek.) tűzrendészeti felügyelő azonban nem fellebbezheti meg a tövényhatóság első tisztviselője, a törvényhatósági bizottság, a kisgyűlés és a közigazgatási bizottság határozatát ; e hatóságok határozata ellen, annak tűzrendészeti vonatkozásaiban a fellebbezés joga a kerületi tűzrendészeti felügyelőt illeti meg. 8. §. (1) A szervezett tűzoltóságokat törvényhatósági tűzoltószövetségekbe, ezeket pedig országos tűzoltószövetségbe kell tömöríteni. A szövetségi tagsági