Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-89
486 89. szám. megoldást jelenthet, mert az energiaszolgáltatási körzetek egészséges és gazdaságos kialakítása tekintetében a vármegyei közigazgatási határok csak másodrangú szerepet játszhatnak. Az ilyen megoldások gyakran nagyobb beruházásokat tesznek szükségessé s ezzel az energiaellátást drágítják. Az ideális megoldás az lenne, ha az egyes körzeteket kizárólag energiagazdasági szempontok szerint alakítanák ki és e körzeteken belül az energiaszolgáltatás feltételei egységesek volnának. Az ilyen megoldásnak ezidőszerint még nehézségei vannak, mert a törvény elvileg minden területre versenytárgyalást ír elő, jóllehet vannak oly területek, ahol az általános energiagazdasági szempontok az adott körülmények figyelembevételét írnák elő. A községek villamosítása, mint előbb említettük, közgazdasági vonatkozásban súlyos nehézségekkel jár. A lakosságnak a villamos világítással szemben táplált igénye aránylag csekély és sem az ipari, sem a mezőgazdasági fogyasztás nem olyan, hogy a vállalatok jövedelmezőségét biztosíthatná. Ennek ellensúlyozása céljából a múltban a községek háztartásaik terhére bizonyos közvilágítási kötelezettséget, sőt gyakran építési hozzájárulást is vállaltak. A támogatásnak ez a módja ma már csak egész szűk keretek között volna megoldható, mert a községi háztartások leromlott helyzete építési hozzájárulást egyáltalában nem, közvilágítási kötelezettség vállalását pedig csak a legritkább esetben és akkor is csak igen kis mértékben engedi meg. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény is, hogy a jövőben már legnagyobbrészt csak kisebb községek villamosítására kerül sor, mert a nagyobb lélekszámú, vagyonosabb községek nagy része villamosítva van. Az utolsó években villamosított községek átlagos lélekszámát az alábbi táblázat tünteti fel : Az 1925— 193Î. években -ß v . villamosított községek wá-ma átlagos szama lélekszáma 1925.. 43 4.565 1926 66 3.749 1927 67 3.444 1928 180 1.687 1929.., 105 1.715 1930 28 3.056 1931 93 1.785 1932 109 1.384 1933 17 1.973 1934........ 41 2.703 A törvény rendelkezik ugyan egy Országos Energiagazdasági Alap létesítéséről, amelyet az állami költségvetés terhére kellene dotálni, a törvénynek ez a szakasza azonban ezideig még végrehajtva nincsen. így tehát a jövő feladata, hogy a támogatásról megfelelően gondoskodjunk. A villamosítás területi fejlesztésével kapcsolatban tehát két kérdés vár megoldásra. 1. Mindazokat a községeket, amelyek villamosítása életképes vállalkozások keretei között gazdaságosan megoldható, villamosítani kell. 2. Energiagazdasági szempontok szerint körzeteket kell kialakítani és arra törekedni, hogy ezeken a körzeteken belül a lakosság egységes feltételek mellett jó és gazdaságos energiaellátáshoz jusson.
