Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-74

320 74. szám. Melléklet a 74. számú irományhoz. Indokolás „az orvosi rendtartásról" szóló tőrvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Hivatali elődöm az orvosi kamarák szervezésére és az orvosi gyakorlat szabályozására vonatkozóan folyó évi január hó 29-én javaslatot terjesztett a törvényhozás elé, amelyet a képviselőház társadalompolitikai, pénzügyi és közigazgatási bizottsága beható tárgyalás után folyó évi február hó 7. napján tartott együttes ülésében a képviselőháznak elfogadásra ajánlott. Ezzel a ténnyel azonban e törvényjavaslat alkotmányos tárgyalása megakadt, mert az országgyűlés időközben feloszlattatott. Már az előző országgyűlés képviselőházának említett egyesített bizottsága hangoztatta jelentésében azt, hogy a szóbanlevő javaslat törvénnyé emelése az ország egészségügyének, az orvosi karnak és a gyógyító tevékenységet igénybevevő betegeknek egyaránt érdeke. A bizottságnak ez a megállapítása kétségtelenül helyes volt. A magyar kormányzati politika az egyes érdekképviseleti szervezetek fokozatos kiépítését már régen tervbe vette. Ennek a társadalmi és politikai törekvésnek eredményei a gazdasági foglalkozások körében az 1868 : VI. és az 1934 : XX. törvénycikkel szabályozott kereskedelmi és iparkamarák, az 1884 : XVII. és az 1932 : VIII. törvénycikkel szabályozott ipartestületek, az 1920 : XVIII. törvénycikkel felállított mezőgazdasági érdekképviseletek, a szellemi foglalkozások körében pedig az 1874 : XXXIV. törvénycikkel létesített ügyvédi, az 1874 : XXXV. törvénycikkel szabályozott közjegyzői, végül újabban az 1923 : XVII. törvénycikkel felállított mérnöki kamarák. A magyar orvosi karnak is közel félévszázados törekvése az, hogy törvényes érdekképviseletet nyerjen (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888. évi tátrafüredi vándorgyűlése). Ezt a törekvést újabb törvényeink, így az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII., a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. és Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. törvénycikkek méltányos figyelemben részesítették, annak gyakorlati megvalósítását közvetve kilátásba helyezték, amennyiben az orvosi érdekképviselet szerveként csak ideiglenesen, az orvosi kamarák felállításáig ismerték el a Magyar Országos Orvossz ö vétséget. A külföldi viszonyokat vizsgálva azt látjuk, hogy az orvosi érdekképviselet felállításának szükségességét olyan államok is belátták, amelyek nálunk sokkal ked-