Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

67. szám. 261 ugyanazon országgyűlés következő ülésszakában is tárgyalhatók, minden újabb üzenetváltás nélkül. 3. §. A törvény által előírt azon esetekben, midőn az országgyűlés mindkét Háza választásra és ennek következtében együttes ülésekre hivatik fel, ezen együttes ülések megtartásának módozatai a következőleg szabályoztatnak : a) Együttes ülések a két Ház elnöke által egyetértőleg meghatározandó helyiségben tartatnak. b) Ily üléseken mind a két Ház elnöke (esetleg akadályoztatása esetén alelnöke) együttesen elnököl akként, hogy az egyik elnök nyitja meg, a másik rekeszti be az ülést. Hasonlóan együttesen működik mindkét Házból egy-egy jegyző. Az elnökök és jegyzők teendőinek az ülés folyama alatti megosztásáról szintén az elnökök intézkednek. c) Érvényes határozat hozatalára legalább összesen annyi tag jelenléte szükséges, amennyit a felsőház és a képviselőház házszabályai mindkét Házra nézve külön-külön meghatároznak. d) Az ülés megnyittatván, a kormányzói kézirat felbontatik és felolvastatik. A választás előtt elnök az ülést 10 percre felfüggeszti. Ha ezen idő alatt legalább összesen annyi tag — ahányat a névszerinti szavazás kérésére a két Ház házszabályai külön-külön megszabnak — névszerinti szavazást kér, úgy az elrendelendő. Ellenkező esetben az elnökség a választást felkiáltás útján eszközölteti s ennek alapján mondja ki annak eredményét. e) Névszerinti szavazás esetén sorshúzás dönti el, hogy először a felsőház vagy a képviselőház névsora olvastassék-e fel. f) A választáshoz általános többség szükséges. Ha az első szavazás eredEgyüttes ülés.