Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

67. lat benyújtója és az indítványozó (az önálló indítvány beadója). (3) A részletes tárgyalásnál a vita bezárása után csak a javaslat előadója szólalhat fel, ha az előterjesztett indítványokra nyilatkozni kíván. 103. §. A tanácskozás végén az elnök azt befejezettnek nyilvánítja és a kérdést szavazásra bocsátja. 104. §. (1) A kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. (2) Ha a kérdés több részből áll, arra részenként lehet szavazni. Az erre irányuló indítványról a Ház vita nélkül határoz. 105. §. (1) Az általános tárgyalás keretében mindenekelőtt az esetleg beadott halasztási indítvány felett határoz a Ház. (2) Halasztási indítvány hiányában, vagy mellőzése esetén azt a kérdést kell feltenni, elfogadja-e a Ház a javaslatot, esetleg önálló indítványt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, illetőleg oly esetben, amidőn csak általános vitának van helye : véglegesen. Ha a tárgyalás alapját valamely jelentés képezi, az a kérdés bocsátandó szavazás alá, hogy tudomásul veszi, illetőleg elfogadja-e a Ház a jelentést? (3) A törvényjavaslatnak vagy önálló indítványnak általánosságban történt elfogadása, illetőleg a jelentéseknél azoknak tudomásul vétele után kerülnek szavazás alá az általános vita során beadott határozati javaslatok. 106. §. A törvényjavaslatok részletes tárgyalásánál a szavazási sorrend a következő : 1. Elsőbbsége van annak az indítványnak, mely az érdemleges határozat Tanácskozás befejezése. Kérdés feltevése. Szavazási sorrend az általános tárgyalás keretében. Szavazás a határozati javaslatok felett. Szavazási sorrend a részletes tárgyalásnál.