Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

67. szám. 231 Elnök és állandó előadó választása. Külön előadó kijelölése. Előadó megbízása a javaslatnak előadásával a Ház ülésén. Elnök és előadó helyettesítése. szabályok másként nem rendelkeznek — tagjaik sorából a jelenlevő legkorosabb tag elnöklésével és a legfiatalabb tag jegyzői működése mellett elnököt és állandó előadót választanak. A választás közfelkiáltással, egyhangúság hiányában azonban titkosan történik. Szavazás esetében viszonylagos szavazattöbbség elegendő. (2) A bizottság elé kerülő ügyeket rendszerint az állandó előadó adja elő. Egyes javaslatokra nézve az elnök a bizottság utólagos jóváhagyásával a tagok sorából külön előadót kérhet fel. (3) Ha a bizottság a tárgy fontosságánál fogva ezt indokoltnak tartja, különösen pedig azokban az esetekben, amikor a törvényjavaslat szövegét érintő érdemleges módosítást javasol, az előadót (akár az állandó, akár a külön előadót) a javaslatnak a Ház ülésén való előadásával is megbízza és ezt jelentésében megemlíti. Ebben az esetben a bizottsági előadót a Ház ülésein, a javaslat tárgyalásánál mindazok a különleges jogok megilletik, amelyek a házszabályok 92., 99. és 102. §-aival az előadó részére vannak biztosítva. (4) Az elnök vagy előadó akadályoztatása esetében a bizottság helyettesítésükről az (1) bekezdésnek megfelelő eljárással gondoskodik. 46. §. A bizottságok a szükséges adatok és felvilágosítások megszerzése iránt belátásuk szerint intézkednek és a szükséghez képest albizottságokat küldhetnek ki. 47. §. (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze. (a) A 43. §. 1—5., 7—10., valamint a 13. és 14. pontjai alatt felsorolt bizottságok üléseinek idejéről, helyéről és tárgyáról a bizottságok elnökei értesítik az érdekelt minisztereket. Ezeken az üléseken a minisztereken kívül a Bizottsági ülések összehívása. Miniszterek és miniszteri megbizottak a bizottsági üléseken. Albizottságok.