Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-67

206 . 67. szám. A teljesség okából azonban helyénvalónak látszott e helyütt egyes olyan részletkérdésekre is kiterjeszkedni, melyek még szabályozva nincsenek. Ilyen szabályozatlanul hagyott részletkérdése a megalakulás előkészítésének, hogy ki legyen hivatva az első ülésen megjelent tagok legidősebbikét korelnökül kijelölni és az elnöki szék elfoglalására felkérni. Ezt a tervezet a felsőház újabb gyakorlatának is megfelelően a háznagynak teszi feladatává, míg a kor jegyzőket már az elnöki székből a korelnök szólítja föl a jegyzői tennivalók ellátására (1. §.). Az eddigi gyakorlatnak felel meg az a további rendelkezés is, hogy a Ház tagjai a korelnök vezetése alatt vesznek részt az országgyűlés megnyitásán (2. §.), valamint, hogy a Ház kinevezett tisztviselői a felsőház megalakulásáig a korelnök és kor jegyzők rendelkezésére állanak (3. §.). Bár az országgyűlés feloszlatása az 1926 : XXII. t.-c. 25. §-a értelmében a felsőházi tagok megbízatását nem érinti, mégis annak biztosítása érdekében, hogy a Ház alakulásában minden jogosult tag résztvehessen, azok ellenben, akiknek tagsága az országgyűlés feloszlatása óta lefolyt idő alatt bekövetkezett változások következtében esetleg már megszűnt, az alakulás fontos aktusába jogosulatlanul be ne folyhassanak, a bizottság a jövőre nézve is szükségesnek tartja, hogy az igazoló bizottság még a Ház megalakulása előtt kezdje meg működését. Ez a tekintet indokolja a 4. §-nak azt a célt szolgáló intézkedéseit, hogy az igazolt tagoknak névjegyzéke az igazoló bizottság javaslata alapján előzetes revízió alá kerüljön. A tervezet 6. §-ának már a múltban is alkalmazást nyert az a rendelkezése, hogy a korelnök működése — eltérőleg a képviselőház korelnökétől — az elnökség megválasztásával véget ér és a további választásokat már a megválasztott elnök vezeti, az 1926 : XXII. t.-c. 33. §-ának intézkedésében találja indokát. A tervezet II. Része két Címre oszlik. Az I. Cím az igazolási eljárásnak és azzal kapcsolatban a tagsági jogok gyakorlásának, a Il-ik az igazoló bíróság szervezetének és működésének szabályait foglalja magában. Ami az I. Címet illeti, a felsőház összetétele lényegesen eltérvén a volt főrendiházétól, természetes, hogy ez alá a Cím alá tartozó kérdésekre vonatkozó szabályok megállapításánál a főrendiházi házszabályok csak kis mértékben voltak felhasználhatók és ez a Cím teljesen uj szövegezése igényelt. Ez az uj szöveg az igazoló bizottság eddigi gyakorlatában már kialakult eljárás szabályait rögzíti meg, kiegészítve azokat a szükségeseknek mutatkozó uj intézkedésekkel . Uj intézkedésképen a bizottság határozatképességének eddig szabályozatlan kérdését rendezi a 9. §., mely a határozatképességhez szükséges taglétszámot a bizottsági tagok számának egy harmadrészében (5 tag) állapítja meg. Eddig az érdekeltség kérdése sem volt az igazoló bizottság tagjaira nézve szabályozva, csakis az igazoló bíróság tagjait illetően. Mivel azonban az igazoló bizottság eljárásában a tagok részéről a személyszerinti közvetlen, vagy közvetett érdekeltség épp úgy fennforoghat, mint az igazoló bíróság elé tartozó ügyeknél, indokoltnak látszik, hogy azok a szabályok, amelyek az igazoló bírósági tagoknak érdekeltségét állapítják meg, az igazoló bizottság tagjaira nézve is kiterjesztessenek. Ez a tervezet 10. §-ában javaslatba is hozatott. Tagjainak igazolása kérdésében a felsőház az 1926 : XXII. t.-c. 37. §-a értelmében maga határozván, a Ház határozatának megfelelő előkészítése érdekében a tervezet 12. §-a előírja, hogy e kérdésekben javaslattételre hivatott igazoló bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a hozzáutalt megbízó- és meghívólevelek