Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-64

64. szám. 197 64. szám. A felsőház pénzügyi bizottságának jelentése a m. kir. pénzügyminiszternek a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929 : XXIX. t-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában az országgyűlés elé terjesztett 61. számú jelentéséről. Tisztelt Felsőház! A rendkívüli ideiglenes ház adómentességekről szóló 1929 : XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai felhatalmazták a pénzügyminisztert, hogy városrendezési szempontokból Budapest székesfővárosnak pontosan meghatározandó területére legfeljebb 30 évig terjedhető, továbbá az olyan törvényhatósági joggal felruházott és megyei városokban, ahol nagyterjedelműés kiváló fontossággal bíró városrendezések azt szükségessé teszik, az illető város pontosan meghatározott területére, továbbá a gyógyhelyek és üdülőhelyek részére 20—25, kivételes esetekben pedig 30 évig terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezhessen és annak közelebbi feltételeit, valamint a községi pótadómentességre való kiterjesztésének mérvét a belügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozhassa. Az 1929 : XXIX. t.-c. 9. §-a előírja, hogy az ezen az alapon engedélyezett rendkívüli ház adómentességekről az országgyűlésnek évenként a költségvetés kapcsán jelentést kell tenni. Legutóbb a m. kir. pénzügyminiszter e tárgyban 1933. évi június hó 7. napján tett jelentést, amelyet a felsőház pénzügyi bizottsága 1933. évi július hó 7. napján tartott ülésében kelt 225. Fh. számú jelentésével intézett el. A most előttünk fekvő jelentés az ezen időpont óta történt idevágó intézkedésekről tartalmaz részletes beszámolást. A képviselőház a jelentést tudomásul vette. A pénzügyi bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a jelentést tudomásul veiini méltóztassék. Kelt Budapesten, a felsőház pénzügyi bizottságának 1935. évi november hó 13-án tartott ülésében. Egry Aurél s. k., a pénzügyi bizottság jegyzője. Téleszky János s. k., a pénzügyi bizottság elnöke.