Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-6
6. szám. 33 Különösen a mai viszonyok között, amikor az ifjúság érzékeny lelkülete különféle behatásoknak fokozottan van kitéve, szükséges oly intézmények létesítése, amelyek az ifjúság érdekeit és általában az egyetemes művelődési célokat közvetlenül szolgálják. E célból a törvényjavaslat az államkincstár tulajdonában lévő ferencvárosi dohánygyári ingatlant az egyetem tulajdonába engedi át. Hivatali elődeim mindig nagy súlyt helyeztek arra, hogy az egyetem a tudomány haladásával és az ifjúság létszámának emelkedésével fokozatosan fejleszttessék. Miután az idők folyamán az egyetemi intézetek és épületek nem bizonyultak elégségeseknek, az egyetemet számos intézettel, illetve épülettel kellett kibővíteni. A törvényjavaslatban tehát rendelkeznem kellett arra nézve, hogy ezek a fokozatos fejlesztés során az egyetemnek juttatott és az egyetem által használt intézetek és épületek most már tulajdonilag is átadassanak az egyetemnek. A telekkönyvi rendezés céljait szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mely az egyetem tulajdonát képező, de nem az egyetem nevére telekkönyvezett ingatlanok tekintetében a helyes telekkönyvi állapotot kívánja helyreállítani. Vannak ugyanis az egyetemnek oly ingatlanai, melyek elnevezés tekintetében az egyetemhez tartozó intézmények, mint telekkönyvi tulajdonosok nevén állanak, mint például Magyar Királyi Tanulmányi Egyetem, Magyar Királyi Tudományos Egyetemi Alap, Egyetemi Könyvtár. A törvényjavaslat rendelkezése értelmében a telekkönyvi tulajdonosok neveinek az egyetem nevére való kiigazítása keresztül fog vitetni, ami által az egyetem ingatlan vagyonállapota jogszerűleg is végleges rendezést nyer. Az egyetem intézeteivel és épületeivel kapcsolatban rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy ezek a tartós használat és a tatarozási hitelek elégtelensége folytán megrongált állapotba kerültek. Törekvésem tehát arra irányul, hogy az ünnepi évforduló alkalmából az ingatlanoknak nemcsak a jogállapota rendeztessék a fent előadott módon, hanem azok karba is helyeztessenek, tataroztassanak, miért is e célból az 1935/36. évi költségvetési előirányzatba első részletként megfelelő összegű hitelt állítottam be. Az ünnepélyes évforduló arra is méltó alkalmat szolgáltat, hogy az egyetem ifjúságáról is megemlékezzek. Az ifjúság tudományos képzése mellett mindig nagy súlyt helyeztem arra is, hogy az megfelelő testnevelésben is részesüljön. Erre a célra szolgált eddig a kötelező testnevelési órák bevezetése. Ezúttal az ifjúság sportszerű nevelésének előmozdítása érdekében intézkedtem arra nézve, hogy a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub sportpályája a kor igényeinek megfelelő módon, modernül átépíttessék. A fentiekben indokoltam és ismertettem azokat az intézkedéseket, melyeket részint törvényhozási úton, részint pedig kormányzati hatáskörben kívánok tenni az egyetem jubileuma alkalmából. Meggyőződésem, hogy ezek — az ország mai helyzetéhez képest teendő — intézkedések az egyetem céljait megfelelőképpen szolgálják. Az Isteni Gondviselés kegyelme az egyetemnek felejthetetlen emlékű alapítót adott, az egyetem pedig az alapító célkitűzéseihez hű és olyan intézménynek bizonyult, mely az elmúlt három évszázad során az ország egyik legnagyobb kultúrértéke volt. Hiszem és tudom, hogy a magyar törvényhozás büszkeséggel teli szeretettel övezi körül az egyetemet és méltán azt a reményt táplálja, hogy az nemes tradícióit mindenkor ápolva, múltjához hű munkássággal a magyar jobb jövő kialakításának mindenkor hathatós tényezője lesz. Felsöh'ázi iromány. 1935—1940. I. kötet. 5
