Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.

Irományszámok - 1935-35

35. szám. 273 Az egyezmény 5. és 15. cikkére vonatkozó annak a magyar javaslatnak, amely a bírói megkeresések és mellékleteik német nyelvű fordítására vonatkozott, az észt kormány oly módon tett eleget, hogy külön jegyzékváltás biztosítja a német nyelv használatának lehetőségét. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az egyezményt, amelynek rendelkezései alkalmazkodnak a kiadatási jog mai fejlettségéhez és megfelelnek a legújabb kiadatási egyezményeinknek, az aláb­biakban ismertetem. Az egyezmény három fejezetből áll. Az első fejezet (1—14. cikkek) a bűn­tettesek kiadatásáról, a második fejezet (15'—19. cikkek) a bírósági bűnügyi jog­segélyről szól, a harmadik fejezet (20. cikk) pedig a záró rendelkezéseket tartal­mazza. Az egyezmény az újabb kiadatási egyezményeinkben meghonosodott azt a rendszert követi, hogy nem sorolja fel egyenkint a kiadatási bűncselekményeket, hanem első cikkében a kiadatási kötelezettség megállapítása után a kiadatás általános feltételeit szabja meg minden bűncselekményre kiterjedően, a 2. és 3. cikkben pedig felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknek fennforgása esetében a kiadatást nem kell engedélyezni ; ezek között szerepelnek a kihágásoknak minő­sülő bűncselekmények is, amelyek tehát — az 1879 : XL. törvénycikk 14. §-ának megfelelően •— ki vannak zárva a kiadatási bűncselekmények köréből. Ez az általánosító rendszer a kiadatási bűncselekmények felsorolásánál azért jobb, mert egyrészről kiküszöböli a szerződő államok törvényeiben szereplő bűn­cselekmények eltérő elnevezéséből eredő nehézségeket, másrészről megvan az az előnye is, hogy az egyezmény hatálya a később mindkét államban büntetendőkké nyilvánított cselekményekre önmagától kiterjed, hacsak ez a bűncselekmény a kivételek alá nem esik. Az egyezmény további rendelkezéseiben a nemzetközi kiadatási gyakorlatban régóta elfogadott módon szabályozza a kiadatási megkeresés alakját és tartalmát (4. cikk), az alkalmazható nyelvet, amely — mint fentebb már említettem — a francián kívül a német nyelv is lehet (5. és 15. cikk), a pótló felvilágosításokat (6. cikk), a kiadatási megkereséssel kapcsolatos vagy azt megelőző kiadatási letar­tóztatást és a fogvatartás időtartamát, úgyszintén a szabadlábrahelyezés felté­teleit (7—-9. cikkek). Több állam kiadatási megkeresésének találkozására az egyez­mény azt az újabban helyesnek elismert elvet fogadja' el, amely szerint a meg­keresett állam szabadon mérlegeli azt, hogy melyik állam kérelmének teljesítésé­vel valósulhatnak meg legjobban a büntető igazságszolgáltatás követelményei (10. cikk) figyelemmel arra, hogy a kiadott bűntettes lehetőleg az általa elkövetett valamennyi bűncselekmény miatt megbűnhődjék. A 11. cikk a bűntettes tényleges átadásának elhalasztásáról szól azzal a helyes rendelkezéssel, hogy ez nem vonhatja maga után a kiadatási kérelem elbírálásának elodázását. Ezzel kapcsolatban a 12. cikk lehetővé teszi a kikért bűntettes ideiglenes átadását az elévülés megakadályozása vagy a bizonyítékok elenyeszesének megelőzése érdekében. A 13. cikk felsorolja a kiadatást kérő állam igazságszolgáltatásának a kiadatási nemzetközi jog által megszabott kor­látait, a 14. cikk pedig harmadik állam által az egyik szerződő fél részére kiadott bűntettes átszállítását biztosítja a másik szerződő fél területén. Az egyezmény II. fejezetében a Szerződő Felek intézményesen biztosítják azt, hogy büntető ügyekben egymásnak az általánosan elfogadott nemzetközi

Next

/
Thumbnails
Contents