Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 89 Erdőrendészeti ügyekben, ha ez a törvény másként nem rendelkezik, elsőfokon a törvényhatóság közigaz­gatási bizottságának gazdasági albi­zottsága, másodfokon a földmívelésügyi mi­niszter jár el. 227. §. Ha valamely tulajdonosnak területileg összefüggő egészet alkotó erdeje, vagy össze nem függő, de egy erdőgazdasági üzemegységnek tekint­hető erdeje két vagy több törvény­hatóság területén fekszik, a bel­ügyminiszterrel egyetértve a föld­mívelésügyi miniszter állapítja meg, hogy az egész erdő felett melyik tör­vényhatóság közigazgatási bizottságá­nak gazdasági albizottsága gyakorolja az elsőfokú erdőrendészeti hatósá­got. 228. §. Az elsőfokú erdőrendészeti hatóság határozata ellen az érdekelte­ken felül fellebbezéssel élhet az erdő­igazgatóság, az erdőfelügyelőség, az el­járásban érdekelt más szakigazgatási hivatal, a tiszti ügyész, továbbá erdő­birtokossági társulati ügyekben ezeken felül még : a társulati elnök és a köz­gyűlést vezető hatósági kiküldött. Az elsőfokú erdőrendészeti hatóság köteles minden erdészeti vonatkozású és erdőbirtokossági társulati ügyben hozott határozatát az erdőigazgatóság­nak és az erdőfelügyelőségnek, ha pe­dig közös legelőt vagy közlegelőt érint, a vármegyei m. kir. gazdasági felügye­lőségnek is kiadni. Nincs fellebbezésnek helye az első­fokú erdorendészeti hatóságnak az ellen a határozata ellen, amellyel erdőbirto­kossági társulat határozatát akár hiva­talból, akár felszólalás alapján bírálja felül. Egyebekben a jogorvoslatokra a köz­igazgatási eljárásban irányadó jogsza­bályokat kell alkalmazni. 229. §. A földmívelésügyi miniszter­nek másodfokon hozott olyan hatá­rozatával szemben, amellyel az 5., 98., 114., 124., 132. és 296. §-okon alapuló kártérítés, használati díj, illetőleg évi Felsőházi iromány. 1931—1936. VI. kötet. költséghozzájárulás tárgyában döntött, az érdekelt fél igényét a határozat közlésétől számított 30 nap alatt ren­des bírói úton érvényesítheti. 230. §. A közigazgatási bírósághoz panasznak van helye az elsőfokú erdő­rendészeti hatóság oly határozata ellen, amellyel : 1. az államerdészeti kezelésért fize­tendő évi járulék fizetésének kötelezett­ségét és mértékét megállapítja (69. §. második bekezdés) ; 2. az erdei termék átszállításának megengedhetőségét és módozatait meg­állapítja (86. és 87. §.) ; - 3. erdei termék átszállítására, vala­mint tutajozásra és faúsztatásra adott engedély esetében a károk és költségek fedezésére szolgáló pénzbiztosíték összegét, letételének és visszaszolgálta­tásának feltételeit megállapítja (99. és 108, §.);. 4. erdei termék átszállításával, vala­mint tutajozással és faúsztatással kap­csolatosan felmerülő eljárási költségek viselése tárgyában dönt (100. és 125. §.); 5. a tutaj ozási vagy a faúsztatási engedély következtében szükséges vízi­művek és egyéb építmények létesítése, átalakítása vagy vízhasználat korlá­tozása kérdésében az engedélyes es a parttulajdonosok vagy a víz másféle használatára jogosítottak között fel­merülő vitában dönt (108—110. §.) ; 6. abban a kérdésben dönt, hogy a korábbi engedélyes a későbbi engedé­lyesnek köteles-e megengedni a tuta­jozás vagy faúsztatás céljára szolgáló berendezések használatát (114. §.) ; 7. a tutajozás és a faúsztatás jogá­nak megszűnése körül keletkező vitás ügyekben dönt (116. §.) ; 8. a .közérdekű erdőtelepítés költsé­geinek aránylagos viselése, illetőleg ki­vetése felől intézkedik (129. §.). A panaszjog az 5. és 7. pont alatt említett ügyeknél a kártérítési összeg megállapítására nem terjed ki. A panaszokat a közigazgatási bíró­ság olyan tanácsban tárgyalja, amely­12

Next

/
Thumbnails
Contents