Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 77 használati illetőségek arányában a ta­gokat illetik. A tag a használat gyakorlásának a jogát másnak átengedheti, az átenge­dést az alapszabályok korlátozhatják ; különösen elrendelhetik, hogy a hasz­nálat gyakorlásának megszerzésére az erdőbirtokossági társulat tagjainak vagy a helybeli lakosoknak egyenlő fel­tételek mellett másokkal szemben el­sőbbségük legyen ;. kimondhatják az alapszabályok azt is, hogy a használat gyakorlását csak az erdőbirtokossági társulat hozzájárulásával lehet áten­gedni. 173. §. A fennálló jogszabályok, az alapszabályok és az üzemterv korlátai között a közgyűlés állapítja meg, hogy a tagok az erdőbirtokossági társulati erdőben milyen használatokat, milyen mértékben gyakorolhatnak természet­ben, továbbá, hogy milyen használato­kat és erdei termékeket kell értékesí­teni. 174. §. A közgyűlés határozata sze­rint eladás útján értékesítendő fának és más erdei termékeknek mennyiségét és becsértékét, továbbá a bérbeadás (haszonbérbeadás) útján értékesítendő használatok becsértékét — ha a közös erdő államerdészeti kezelésben van -—­az erdőfelügyelőség becslése alapján, más esetekben pedig az erdő kezelésé­vel megbízott erdőmérnök becslése alapján az eladás vagy a bérbeadás előtt pontosan meg kell állapítani s ugyanakkor meg kell határozni az ér­tékesítés egyéb feltételeit is. 175. §. Az alapszabályok elrendel­hetik, hogy a helybeli lakosság fogyasz­tására szánt termékeket kis tételekben árszabály szerint kell értékesíteni. Az árszabályt az erdőfelügyelőségnek — ha pedig a birtokossági társulati erdő nincs államerdészeti kezelésben — a kezeléssel megbízott erdőmérnöknek ja­vaslata alapján évről-évre az erdőbirto­kossági társulat közgyűlése állapítja meg. 176. §. A bérbeadás (haszonbérbe­adás) útján értékesítendő használato­kat, ideértve a vadászatra vonat­kozó törvényes rendelkezések értelmé­ben önállóan értékesíthető vadászati jogot is, továbbá az eladásra szánt fának vagy más erdei termékeknek azt a részét, amelyet árszabály szerint nem lehet értékesíteni, nyilvános árverésen kell bérbe (haszonbérbe) adni, illető­leg eladni. Kivételnek csak akkor van helye, ha a közgyűlés valamely más értékesí­tési mód alkalmazását a 199. §-ban meghatározott szavazattöbbséggel el­határozza. Vadászati jog vagy bányászati jog vagy bánya haszonbérbeadása esetében csak a földmívelésügyi miniszter jóvá­hagyásával, másféle bérbeadás (haszon­bérbeadás) vagy értékesítés esetében pedig —. amennyiben a becsérték 1000 P-t meghalad — csak az elsőfokú erdő­rendészeti hatóság jóváhagyásával lehet a nyilvános árverést mellőzni. A hatóság a jóváhagyást feltételekhez kötheti. 177. §. Az árverési és a szerződési feltételeknek és ezek kihirdetése mód­jának megállapításában, a kihirdetés végrehajtásának ellenőrzésében és az árverésen az elsőfokú erdőrendészeti hatóság kiküldöttje is közreműködhe­tik, ha pedig a tagok fejenként számí­tott legalább egynegyed része kívánja, az elsőfokú erdőrendészeti hatóság e végből köteles kiküldöttet kirendelni. Az árverési hirdetményben és a fel­tételekben az utóajánlatokat ki kell zárni és az ajánlatok elfogadása vagy visszautasítása tekintetében az erdő­birtokossági társulat részére szabad kezet kell fenntartani. Az árverés napját és feltételeit leg­alább 15 nappal előre közhírré kell tenni. Az elnök köteles az árverési hirdet­mény és a feltételek egy-egy példányát a közhírrététélkor az erdőfelügyelő­ségnek is megküldeni meg akkor is, ha az erdő nincs államerdészeti keze­lésben.

Next

/
Thumbnails
Contents