Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-295

295. szám. 645 tőnek. A tudomány a kijélőiteken felül több olyan halált vagy tartós keresőképtelenséget okozó betegséget ismer, amely kifejezetten valamely foglalkozás sajátos ártalmának tekinthető A szociális igazságosság, valamint a közegészségügyi és más nagyfontosságú közérdek mellőzhetetlenül szükségessé teszik, hogy az utóbb említett betegségben szenvedők és igényjogosult családtagjaik is ugyanolyan szociális védelemben részesüljenek, mint a régebbi rendezéssel már védelem körébe vont károsultak. Az említett visszásságnak kiküszöbölését és az egyenlő elbánás elvének szélesebbkörű alkalmazását kívánja biztosítani a foglalkozási betegségekről szóló és a jelen törvényjavaslatba foglalt 1934. évi módosított egyezmény, amely a kártalanítás alá eső foglalkozási betegségek eddigi körét a silikozis, a foszfor és összetételei, az arzén és összetételei, a benzol vagy homológia, valamint ezek nitro- és aminoszármazékai, a zsírsoiozat szénhidrogénjeinek halogén vegyületei okozta mérgezésekkel, úgyszintén a rádium és radioaktív anyagok, valamint a röntgensugarak okozta ártalmakkal és a bőrnek a kátrányanyagok okozta egyszerű rákos megbetegedéseivel kiegészíti. Mindazok a megfontolások, amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezletet a szóbanforgó egyezménytervezet elfogadására késztették, a magyar társadalom érdekei szempontjából sem közömbösek. Kétségtelen ugyanis, hogy a társadalmi rendnek a szociális igazságosságon nyugvó békéjét nagymértékben elősegíti a védelemnek és gondoskodásnak mindazokra kiterjesztése, akik a munkaviszony természetéből folyóan önhibájukon kívül helyrehozhatatlan károsodást szenvednek. A szociális Vonatkozásban várható előnyökkel szemben aránytalanul kisebb jelentősége van annak a körülménynek, hogy az újonnan megnevezett foglalkozási betegségekben szenvedők és igényjogosultjaik támogatásának költsége ezentúl nem a munkaadók és a biztosítottak járulékaiból fenntartott betegségi biztosítást, hanem a kizárólag munkaadói járulékokból és díjakból fenntartott baleseti biztosítást terhelik. A szociális terhek növekedése szempontjából bizonyos jelentősége csak a silikozis nevű foglalkozási betegségnek van, amely gyakori ártalom mindazokban az iparokban, ahol a munkások kőpor belélegzésének vannak kitéve. Az ipari termelés teherbíróképességét meghaladó költségalakulásnak kíván mértéket szabni azonban a javaslat 3. §-ában felvett az a rendelkezés, amely az érintett iparok kijelölését a m. kir. minisztériumra bízza. A minisztérium az e §-ban kapott jogát a magyar közgazdaság érdekeinek szemmeltartásával kívánja gyakorolni. Minthogy mezőgazdasági munkásbiztosításunk a jelen javaslat 2. §-ában megnevezett foglalkozási betegségek károsultjait korábbi rendelkezések alapján máris kártalanítja, a magyar mezőgazdaság érdekeit — amelyre amúgy sem vonatkozik —• a szóbanforgó nemzetközi egyezmény becikkelyezése egyáltalában nem érinti. Budapest, 1934. évi november hó 27. napján. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k„ m. kir. belügyminiszter. Felsőházi iromány. 1931—1936. VT. kötet. 85