Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 43 nyes kötelezettség és a 294. §-ban biztosított adómentesség igénybevétele nélkül telepít, amíg a telepítő életben van; h) az olyan erdő, amelynek a 39. §. 1—3. pontjai alatt felsoroltak közé nem tartozó tulajdonosa e törvény hatálybalépése után egy éven belül igazolja, hogy azt ő, szülője vagy nagyszülője -—• annakidején legelőként nyilvántartott területen — e törvény hatálybalépése előtt 35 éven belül önként telepítette s amely erdőt ennek az igazolásnak alapján a földmívelésügyi miniszter állattenyésztési fontos közérdekből a jelen törvény hatálya alá nem tartozónak nyilvánított. Az ej, f), g) és h) pontokban felsorolt erdőterületekre is kiterjednek a nyolcadik cím (büntető rendelkezések) II. fejezetében foglalt rendelkezések, ha pedig természetvédelmi területté jelöltetnek ki, a hatodik cím rendelkezései és a velük kapcsolatban ebbe a törvénybe foglalt más rendelkezések is. Az e), f), g) és h) pontokban felsorolt területeket az erdők törzskönyvében, mint ennek a törvénynek általános hatálya alá nem tartozó »szabad erdő«ket kell nyilvántartani. 3. §. A volt úrbéreseknek erdő- és legelőilletőség fejében együttesen juttatott, közösen használt erdők mindaddig, míg az erdőilletőség és a legelőilletőség egymástól elkülönítve nincs, teljes egészükben ennek a törvénynek hatálya alá esnek. Az elkülönítés után ennek a törvénynek hatálya csak az erdőilletőségül kihasított területre, továbbá a legelőilletőségül kihasított területnek az 1. §. alá eső részeire terjed ki. 4. §. Abban a vitás kérdésben, hogy valamely terület ennek a törvénynek hatálya alá esik-e, a földmívelésügyi miniszter végérvényesen dönt. 5. §. Véderdőül kell kijelölni minden olyan erdőt, illetve olyan erdőrészt : 1. amely kő- vagy hógörgeteg, kővagy földomlás, talaj csúszás elhárítására, vadpatak, vízmosás vagy homokfúvás keletkezésének és továbbterjedésének megakadályozására szolgál és a káros szelek ellen védelmet nyújt; 2. amelynek elpusztulása az alantabb fekvő vagy szomszédos területek termőképességét, források vízbőségét, épület, ipartelep, közút, közforgalmú vasút, közhasználatra szolgáló mú vagy egyéb műtárgy biztonságát veszélyeztetné ; 3. amelyet a mellette levő kórház vagy gyógyintézet érdekében kell fenntartani. Ezekben az erdőkben (erdőrészekben) úgy kell gazdálkodni, hogy védelmi rendeltetésüknek is állandóan megfeleljenek. A véderdőül szolgáló erdőket (erdőrészeket) az erdőfelügyelőség javaslatára és a tulajdonos meghallgatásával az erdőrendészeti hatóság jelöli ki. Ha az erdőt (erdőrészt) az erdőrendészeti hatóság nem közérdekű terület, közhasználatra szolgáló mű vagy közcélú gyógyintézet védelme érdekében, hanem más érdekből a megvédendő ingatlan tulajdonosának kérelmére jelöli ki véderdőül, az erdő tulajdonosa a védelem előnyét élvező tulajdonostól annak a jövedelemcsökkenésnek a megtérítését követelheti, amely az erdőnek véderdővé kijelölése következtében áll be. Az erdőrendészeti hatóság egyúttal a kártalanítás módját és mértékét is megállapítja. 6. §. Minden erdőtulajdonos köteles erdejének mind a mások ingatlanaival, mind a nem erdőgazdasági művelés alatt álló saját ingatlanaival érintkező határait ennek a törvénynek hatálybalépésétől számított két éven belül dombokkal, árkokkal, oszlopokkal vagy más megfelelő határjelekkel megjelölni. A véderdőül kijelölt területeket a kijelölésre vonatkozó határozat közlésétől számított 6 hónap alatt a határvonal szembeötlő pontjain »Véderdő« felírású táblákkal külön is meg kell jelölni. 6.