Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

28 284. szám. mázasból az ügyvédi pályára visszatér, ne veszítse el korábbi ügyvédi működésén alapuló jogait akkor sem, ha a közszolgálatban töltött évekre a járulékot utólag megfizetni nem akarja vagy nem is fizetheti meg, mert közszolgálata alapján nyugdíjban részesül. A 10. §. az 1908 : XL. t.-c. 9. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdését pótolja két kiegészítéssel és egy módosítással. Az egyik kiegészítés arra az esetre vonatkozik, ha valamely (pl. újonnan alakult) kamara a három éves időszak folyamán választja meg az intézeti közgyűlésbe kiküldötteit. A javaslat kimondja, hogy ilyen esetben a választás csak a három évi időszak hátralevő idejére szól. E rendelkezés indoka az, hogy ellenkező esetben a különböző kamarák kiküldötteinek megbizatása nem egyszerre járna le, ez pedig zavaros állapotokat teremtene. A másik kiegészítés a passzív választójog feltételeit szigorítja. Ennek egyik célja az^ hogy az Intézetben önkormányzati jogokat csak olyan ügyvédek gyakorolhassanak, akik az Intézettel szemben kötelességeiknek is eleget tettek, másik célja pedig az, hogy az Intézet önkormányzatára vonatkozó szabályokat a kamarai képviseleti közgyűlés rendszerével összhangba hozza. A módosítás pedig az, hogy a közgyűlési tagságot megadja azoknak az igazgatósági tagoknak is, kiket a közgyűlés a tagjai közé nem tartozók közül választott meg. Ez azt jelenti, hogy az ilyen igazgatósági tagok megválasztásával a közgyűlés egyszersmind önmagát is kiegészíti. Az új rendelkezés indoka az, hogy az igazgatósági tagok az intézet ügyeivel állandóan foglalkozván, olyan ismeretek és szempontok birtokába jutnak, melyeknek a közgyűlésen való hasznosítása az Intézetnek javára válik. A 11. §. az 1908 : XL. t.-c. 9. §-ának első és ötödik—nyolcadik bekezdéseit, valamint az 1925 : XX. t.-c. 3. §-át helyettesíti. A 12—14. §-ok az 1908 : XL. t.-c. 10—12. §-ait helyettesítik a passzív választójogra vonatkozó azzal a módosítással, amelyet a 10. §. is tartalmaz. Ennek indokait már ott előadtam. A 14. §. másodig bekezdésének második mondatában foglalt új rendelkezés indoka az, hogy az Intézet és a kamarák gyatrán szembenálló felek gyanánt szerepelnek s helyesebb, ha a sz ember álló felek érdekeit nem azonos személyek képviselik. Természetes, hogy a jövőbeli választásokra vonatkozó új szabály a már korábban megválasztottakra nem vonatkozik. A lő. §. új rendelkezést tartalmaz. Célja az, hogy a tagsági jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése egyensúlyban maradjanak. A 16. §-ban szabályozott kamarai bizottság célja az, hogy az ügyvédi lámarákban az Intézet ügyei iránti érdeklődés és megértés fokozódjék, az Intézet pedig a kamarák kívánságairól és az egyes kamarák helyi viszonyairól tájékozódást szerezzen. A 17. §. összefoglaló áttekintést ad a következő §-okról és kimondja, hogy az Intézet pénzügyi megalapozására szolgáló rendszer megválasztását a törvény az Intézet önkormányzatára bízza. A 18. §. megfelel az 1908 : XL. t.-c. 14. §-ának azzal az eltéréssel, hogy az első bekezdés nem utal a megállapítandó matematikai táblázatra. Kihagyja ezt az utalást már azért is, mert a matematikai táblázatra vonatkozó rendelkezésből azt lehetne következtetni, hogy a törvény a várományfedezeti rendszer mellett köti meg az Intézetet. Egyébként ez az utalás eddig is felesleges volt, mert az 1908 : XL. t.-c. 26. §-a általában kimondta és (a »táblázat« szó előtt álló »matematikai« jelző elhagyásával) a jelen törvényjavaslat 28. §-a is kimondja, hogy az alapszabályok a törvényt kiegészítő szabályokat tartalmazhatnak, a táblázat pedig az alapszabályok kiegészítő részeként szerepel. Lényegesebb eltérés az, hogy a javaslat a tíz évi várakozási időt öt évre szállítja le arra az esetre, ha az ügyvédi hivatás teljesítése közben vagy teljesítéséből kifolyóan bekövetkezett