Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

•24 284, szám, XX., 1928 : XL és a most alkotandó új törvény) rendelkezéseit kelljen összevetni, szükségesnek láttam, hogy az új tervezetbe felvetessem a hatályban maradó azokat a rendelkezéseket is, amelyeken ezidőszerint nem kívánok tartalmi változtatást javasolni. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. és 2. •§. megfelel az 1908 : XL. t.-c. L, 2., 24. és 25. §-ában és az 1912 : LIL t.-c. 3. §-a első bekezdésének második felében, valamint utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. Üj rendelkezés csak a 2. §., második bekezdés utolsó fél mondatában van. Az ott megszabott időhatár azért szükséges, mert az ügyvédkedés igen hosszú megszakítása esetében a tagság szakadatlan fennállása nem indokolható. A 3. §. első két bekezdése az 1908 : XL. t.-c. 3. §-ának a törvényjavaslat 2. §-ába fel nem vett rendelkezéseit, az 1925 : XX. t.-c. 1. §-át és az 1928 : XI. t.-c. 4. §-át helyettesíti, kiküszöbölni iparkodik azonban a §-ok alkalmazásánál mutatkozó ferdeségeket. Az 1908 : XL. t.-c. 2., 3. és 8. §-ainak rendelkezéseiből ugyanis azt lehet levezetni, hogy ha valamely ügyvédnek ügyvédi minősége bizonyos évben megszűnt, de még ugyanabban a naptári évben az ügyvédi névjegyzékbe újra bejegyezik : erre a naptári évre az intézeti járulékot kétszeresen kell megfizetnie. Különösen előfordulez az eset akkor, ha az ügyvédet az intézeti járulék nemfizetése miatt törlik, majd hátralékának megfizetése után újból bejegyzik. Nyilvánvaló, hogy a járuléknak ugyanegy naptári évre kétszeresen való fizetése nem indokolt s a vázolt jogállapot változtatásra szorul. Van viszont egy másik törvényes rendelkezés, amely éppen ellenkező irányú ferdeséget okóz^ Az 1928 : XI. t.-c. 4. §-a ugyanis úgy rendelkezik, hogy más kamara területére való átköltözés esetében az ott újonnan bejegyzett ügyvéd a bejegyzés évére nyugdíj intézeti járulékot nem köteles fizetni. Ez a rendelkezés szószerinti értelmezése mellett azt is jelenti, hogy az ügyvéd akkor sem köteles a bejegyzés évére nyugdíjintézeti járulékot fizetni, ha átköltözés címén ugyan, de nem a törlés évében, hanem csak a törlést követő naptári évben jegyezték őt be, ami más szóval azt jelenti, hogy egy naptári évre eső járulék teljesen elmarad. Nyilvánvaló, hogy a mondott, eredmény egyik esetben sem felel meg a törvényhozó akaratának, ezért a jelen §. szövege ezeket a törvénymagyarázat! eredményeket kiküszöbölni törekszik. A 3. §., utolsó bekezdése megfelel az 1908 : XL. t.-c. 22. §-ának, melyet a rendelkezések logikai összefüggésére tekintettel a járadékokról szóló rendelkezések közé kellett felvennem. , A 4. §. a nyugdíjintézeti járulék esedékességét a kamarai illetmény esedékességével összefüggésbe hozza. E rendelkezés indoka az, hogy enélkül a kamaráknak módjuk volna a kamarai illetmény esedékességét az év első felére téve a hozzájuk befizetett összegeket elsősorban a maguk illetménykövetelésére számolni el azon az alapon, hogy minden fizetést elsősorban a korábban lejárt követelés törlesztésére kell fordítani. Az első évi kamarai illetménynek a bejegyzés előtt esedékessé tétele azt a célt szolgálja, hogy legalább a bejegyzés évére eső intézeti járulék biztosítva •legyen. : >. .-. ; , , , ÍXJ ' 1 Az 5. §. az 1908 : XL. t.-c. 4. §-át és az 1925 : XX, t.-c, 2. §-át helyettesíti és módosítja. , " i •A kamarák felelősségének áz ötödik bekezdés szerinti enyhítése kívánatossá teszi, hogy a kamarák adjanak számot az Intézetnek arról, milyen lépéseket tettek járulékaik behajtása végett. Ezt rendeli az 5. §. első bekezdése.