Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-284

16 284. szám. szer szerint biztosítja, nevezetesen, hogy várományfedezeti, tőkefedezeti, felosztó-kirovó vagy mily más rend­szert követ, e törvény rendelkezésé­nek keretében az alapszabályok ha­tározzák meg. 18. §. Rokkantsági ellátás az inté­zeti tagot akkor illeti meg, ha 1. az ügyvédi lajstromból munka­képtelenség miatt törölték vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették és 2. a törlés vagy felfüggesztés iránt indított eljárás folyamatba tételéig leg­alább tíz éven át (várakozási idő) sza­kadatlanul tagja volt az Intézetnek. A várakozási idő öt évre száll le, ha a tag munkaképtelenségének okozója olyan baleset, amelyet az ügyvédi te­vékenység teljesítése közben vagy tel­jesítéséből kifolyóan szenvedett. Bal­esetszámba megy a rendelkezés szem­pontjából más hirtelen, időbelileg pon­tosan meghatározható, viszonylagos rövid idő alatt beállott rendkívüli ese­mény, ha az az ügyvédi tevékenység gyakorlása közben vagy abból kifo­lyóan következett be. Munkaképtelenség okából csak az olyan intézeti tagot lehet törölni vagy felfüggeszteni, aki az ügyvédség gya­korlására betegség vagy testi fogyat­kozás miatt tartósan vagy végképpen képtelen. A törlést az intézeti tag is kérheti. Felfüggesztés esetében az ellátás csak a felfüggesztés tartamára jár. 19. §. Öregségi ellátást az Intézet csak akkor fizet, ha az igazságügy­miniszter a kötelezettséget rendelettel életbelépteti. Ettől az időtől kezdve öregségi ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha 1. hatvanötödik életévét betöltötte, akár munkaképtelen, akár nem : 2. az ügyvédi lajstromból kifejezet­ten az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján saját kérelmére törölték és 3. legalább tíz éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. Akinek akár rokkantsági, akár öreg­ségi ellátásra van joga, a kétféle el­látás közt választania kell. Ha az öregségi ellátás igénybevétele végett törölt tagot az ügyvédi laj­stromba újból felveszik, a felvétellel az öregségi ellátás a kamarai tagság idejére szünetel. Az alapszabályok ha­tározzák meg, hogy a lemondást meg­előző tagságnak az utóbb újból igénybe­vett öregségi ellátás esetében mi a hatása. Aki állandó javadalmazást vagy nyugellátást élvez olyan testülettől vagy olyan intézménytől, amelytől él­vezett javadalmazás vagy nyugellátás a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mind­ezek hozzátartozóinak ellátását szabá­lyozó rendelkezéseket módosító 1934:1. t.-c. 3. §-a értelmében a nyugdíj csök­kenése szempontjából figyelembe veendő, azt az Intézettől csak olyan összegű öregségi ellátás illeti, amennyi­vel ennek az alapszabályokban meg­szabott összege meghaladja az ezektől járó javadalmazásnak vagy nyugellá­tásnak összegét. Az 1928 : XL. t,-c. 10. § ának (3) bekezdése alapján járó öregségi vagy rokkantsági ellátás a nyugellátással egy tekintet alá esik. 20. §. A tag özvegyét ellátás akkor illeti, ha 1. férje a halálát közvetlenül meg­előző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az Intézetnek (22. §.) és 2. házasságuk legalább két évig tar­tott és 3. a férj halálakor közös háztartás­ban éltek. Ha a tagságnak törléssel való meg­szűnését közvetlenül megelőző időben a tag az ügyvédség gyakorlásától fel volt függesztve, a két évi házassági idő a felfüggesztés kezdetéig szá­mít. Ha a házasságot a jelen törvény hatálybalépése után kötötték, nem jár özvegyi ellátás annak, aki a házasság megkötésekor több mint húsz évvel volt fiatalabb férjénél és a férj a há-

Next

/
Thumbnails
Contents