Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

164 287. szám. elvi alapra helyezkedett, hogy az állam csak olyan erdő kezelését vállalhatja, amelynek hatóságilag jóváhagyott üzemterve van, márpedig a magánerdők használatára üzemtervek rendszerint nem voltak. Az erdők üzemtervszerű kezelésének általános kiterjesztése a magánerdők államerdészeti kezelésbevételének ezt az elvi akadályát elhárítja. A magánerdők államerdészeti kezelésbevételét a javaslat kizárólag az erdőtulajdonos elhatározásához köti ; kötelezettség e tekintetben csak az államot terheli, amennyiben az erdőtulajdonos támogatásaként kimondja, hogy 3000 kat. holdnál kisebb magánerdő kezelésbevételét megtagadni nem lehet. Kiterjeszti a javaslat az államerdészeti kezelést mindazokra a közérdekű erdőtelepítésre kijelölt területekre is, amelyeknek tulajdonosai erdőmérnököt nem alkalmaznak. Erre azért van szükség, mert igen fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy az elrendelt munkálatok az ilyen területeken teljes szakszerűséggel hajtassanak végre. Meg kell jegyeznem, hogy az ilyen terület kezelésbevétele a tulajdonosra megterhelést nem jelent, minthogy a 71. §. szerint az ilyen területek után kezelési járulékot kivetni nem lehet. A 62. §-hoz. Az államerdészeti kezelés megszüntetésének szabályozásánál a javaslat némi változtatással az 1898 : XIX. t.-c. irányát követi. A rendelkezések egyébként indokolásra nem szorulnak. A 63. §-hoz. Ez a rendelkezés a vagyonfelügyéleti hatáskör épségbentartását kívánja biztosítani. A 64. §-hoz. Indokolást nem kíván. A 65—68. §-olchoz. Ezek a rendelkezések teljesen megegyeznek az 1898 : XIX. t.-c. 11., 13., 15., és 18. §-aiban foglalt rendelkezésekkel. A 69—70. §-okhoz. Az államerdészeti kezelésért az államnak fizetendő járulékok megállapításának és kivetésének módját a javaslat az 1898 : XIX. törvénycikktől némi eltéréssel szabályozza. Az 1898 : XIX. t.-c. rendelkezései szerint az állami kezelésért fizetendő évi átalányt törvényhatóságonként a földmívelésügyi miniszter állapítja meg és irányozza elő az állami költségvetésben, az ekként megállapított évi átalányból az egyes erdőtulajdonosokra eső évi járulékokat pedig az erdők terjedelme alapján és azok jövedelmezőségének figyelembevételével a közigazgatási bizottság veti ki és tartja nyilván. Ezzel szemben a javaslat 70. és 71. §-ai úgy rendelkeznek, hogy a kezelési költségjáruléknak kataszteri holdankénti átlagos egységtételét — vagyis azt az összeget, amelyet az illető törvényhatóságban egy kat. hold erdő kezeléséért a tulajdonos átlagosan fizetni köteles — törvényhatóságonként 5 évről 5 évre a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg ; az erdőtulajdonos által fizetendő évi járulékot pedig a megállapított átlagos egységtételhez igazodva, az erdő terjedelmének és jövedelmezőségének figyelembevételével az elsőfokú erdőrendészeti hatóság veti ki. Ez a módosítás egyszerűsíti az eljárást. A járulékkivetés ellen igénybevehető jogorvoslat tekintetében is eltér a javaslat az eddigi szabálytól. Az eddigi eljárásban ugyanis a járulék kivetése ellen nem volt helye fellebbezésnek, hanem csak a közigazgatási bíróság elé vihető panasznak. A javaslat most a fellebbezési jogot is megadja, mégpedig a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, ennek határozata ellen pedig panaszjogot a közigazgatási bírósághoz. Ez az intézkedés az erdőtulajdonos érdekei szempontjából mindenesetre megnyugtató, mert kifogásai az adóügyekhez hasonlóan kerülnek elbírálás alá. A 71, §-hoz. Nem lenne méltányos kezelési járulékkal megterhelni sem a közérdekű erdőtelepítésre kijelölt területeket addig, míg a telepítési munkálatok teljesen és sikeresen be nem fejeztetnek, sem az 1913 ; X. t,-c. alá eső közös legelők-