Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
156 287. szám. kezelést díjtalanul láttatja el. Mindezekkel a könnyítésekkel akarja a javaslat biztosítani azt, hogy az erdőtulajdonos a szakszerű kezelés tekintetében ráháramló kötelességének viszonyai bármiféle alakulása esetében is megfelelhessen. Ez a fejezet részletesen szabályozza a személyzettartási kötelezettséget, a személyzettartás módjait, az erdészeti alkalmazottak alkalmazhatóságának feltételeit, hatósági felesketését, közbiztonsági közeggé nyilvánításukból folyó jogaikat, kötelességeiket és szolgálatukat, rendelkezik a közös kerületi alerdész-szervezetek felállításáról, az államerdészeti kezelésben lévő erdőkön alkalmazott alerdészek (főerdőőrök, erdőőrök) és erdőkerülők szolgálatának szabályozásáról, végül az erdészeti alkalmazottak szolgálati címének védelméről. A 39. §-hoz. A szakasz 1—3. pontjaiban felsorolt erdőtulajdonosokat már az 1879 : XXXI. t.-c. 21. §-a, illetve az 1898 : XIX. t.-c. I. §-a is kötelezi arra, hogy erdőgazdaságuk szakszerű irányítása és vezetése végett szakértő erdőtisztet alkalmazzanak vagy erdejüket államerdészeti kezelésbe adják. A tervezett rendelkezés tehát csak abban a részében új, hogy az erdőgazdaság szakszerű irányításáról és vezetéséről való gondoskodást a 300 kat. holdnál nagyobb magánerdők tulajdonosainak is kötelességévé teszi. A szakaszban foglalt rendelkezés szerint az erdőgazdaság szakszerű irányításáról és kezeléséről és általában az erdőgazdálkodás szakszerű ellátásáról állami erdőben csakis erdőmérnök alkalmazásával, a 2. pontba tartozó korlátolt forgalmú erdőknél csakis államerdészeti kezelésbe-adással, a 3. pontba tartozó korlátolt forgalmú erdőknél pedig erdőmérnök alkalmazásával, illetőleg kis erdőknél államerdészeti kezelésbe-adással lehet gondoskodni. Ezek a szabályok teljesen megegyeznek az 1898 : XIX. t.-c. 1. §-ában foglalt szabályokkal ; eltérés annyiban van, hogy a 2. pontba tartozó korlátolt forgalmú erdők közé a telepesek erdeje is felvétetett, mivel a 146. §. értelmében erdőbirtokossági társulattá alakulásra a telepesek is kötelesek ; és hogy a 3. pontba tartozó korlátolt forgalmú erdők közé a vallásfelekezetek, az egyházi, illetőleg vallásfelekezeti iskolák, a szövetkezetek és a részvénytársaságok erdei is besoroztattak, mert semmiféle indok nincs arra, hogy ezeket a hatósági felügyelet alatt álló intézményeket a többi hasonló intézményekkel szemben megkülönböztetve kezeljük. Meg kell még jegyeznem, hogy az 1898 : XIX. t.-c. 1. §-a csak a bányaipar és más iparvállalatok céljaira alakult részvénytársaságok erdeit sorozta a jelen §. 3. pontjába tartozó korlátolt forgalmú erdők közé. A javaslat ezzel szemben a 3. pontba minden részvénytársasági erdőt felvett, mert semmi sem tenné indokolttá, hogy a részvénytársaságok között az erdőkezelés szabályozásánál megalakulásuk célja szerint különbséget tegyünk. A magánerdő tulajdonosa e kötelességének a tervezett rendelkezés szerint a következő módokon tehet eleget, nevezetesen : 3000 kataszteri holdnál kisebb erdőnél : 1. ha erdőmérnököt alkalmaz ; 2. ha erdőmérnök alkalmazására másokkal társul ; 3. ha állandóan erdőmérnök szaktanácsait veszi igénybe ; 4. ha erdejét államerdészeti kezelésbe adja ; végül 5. ha erdeje 1000 kataszteri holdnál nem nagyobb, azáltal is, ha az üzemterv végrehajtására a 308. §-ban megszabott szakminősítésű alerdészt alkalmaz; 3000 kataszteri holdat elérő vagy meghaladó erdőnél pedig ; 1. ha erdőmérnököt alkalmaz ; 2. ha a földmívelésügyi miniszter engedélyével erdejét államerdészeti kezelésbe adja.
