Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
142 287. szám. erdőknek az állam részére való megvásárlására kell törekedni és e mellett kellő propagandával és felvilágosítással kell a magánerdők birtokosait okszerű gazdálkodásra bírni. Ezen az alapon az olasz állam az 1910—1914. években 33.110 ha magánerdőt vásárolt meg. Az 1923. XII. 30-án 3267. szám alatt kiadott királyi rendelet : »az erdőkre és a hegyi területekre vonatkozó törvényes intézkedések újabb rendezéséről és reformjáról.« (Életbelépett 1926. V. 26-án.) Ez a törvény gyökeresen kívánja megoldani az olasz állam egyik legnehezebb problémáját, a hegyvidék gazdasági rendezését és helyreállítását. A rendezés általános talajjavításra, a tönkrement erdők és legelők rendbehozatalára és a vízrendszer szabályozására irányul. Ezzel a törvénnyel egyszersmind teljes szabályozást nyer az erdő- és a legelőgazdálkodás is, mert az erdők és a legelők csaknem teljesen hegyvidékeken foglalnak helyet. A törvény rendkívüli értéke az, hogy intézkedéseiben a rendezésre váró kérdések gyökeréig nyúl le és erélyesen igyek szik a kitűzött cél elérésére, továbbá hogy az egymással szorosan összefüggő kérdéseket, nevezetesen az erdő-, legelő- és mezőterületek talajának megjavítását, a területek gazdasági használatát és a vízszabályozást egységes tervvel és eljárással és ugyanegy végrehajtó szervezettel oldja meg. Ha a törvény a hozzáfűzött várakozásoknak meg tud felelni, úgy Olaszországnak sikerül elhárítania mindazokat a bajokat, amelyek az évtizedeken át folytatott erdőirtásoknak, erdőpusztításoknak és helytelen gazdálkodásnak a természetes következményei. A törvény főbb rendelkezései a következők. Rendezés céljából zár alá helyeztetnek : 1. a vízszabályozás érdekében mindazok a területek, amelyeken az előírástól eltérő gazdasági művelés következményeként a növényzet elpusztulhat, a talaj elvesztheti állék onyságát vagy a vizek helyes lefolyásában zavar állhatna be ; 2. azok az erdők, amelyek területeket és építményeket védenek lavinák, sziklaomlások, elmocsárosodás vagy káros szelek ellen ; továbbá amelyeknek fenntartása közegészségi szempontból szükséges ; végül amelyeknek fenntartását vadászati érdekek kívánják. A zárolás az egyes folyómedrek vízgyűjtő területén zónánként történik. A zár alá helyezendő területeket az erdészeti hatóság állapítja meg ; fellebbezés van az erdészeti bizottsághoz, innen az államtanácshoz. A zárolt erdők és legelők kezelésének és használásának módozatait az erdészeti bizottság írja elő. Erre vonatkozóan az irányelveket a minisztérium által kiadott közgazdasági szabályzat állapítja meg, amely az erdőrendészetre vonatkozó összes egyéb rendelkezéseket is magában foglalja. A 2. pont alapján zárolt erdők használatának korlátozásából eredő jövedelemcsökkenésért a tulajdonos kárpótlást igényelhet. A kártalanítás és a zárolással járó költségek azokat terhelik, akik a zárolást kívánták vagy abból hasznot húznak. A vízszabályozás érdekében zárolt területek erdősítését, a zárolt és igen leromlott állapotban lévő erdők helyreállítását és a futóhomokterületek befásítását a tulajdonosok kötelesek végrehajtani, vagy a munkálat elvégzése céljából kötelesek a területeket az erdészeti hatóságnak vagy az erre kijelölt testületnek vagy szövetkezetnek átadni. Ha a tulajdonosok ennek nem tesznek eleget, a területek kisajátíthatok. Az erdősítési költségekhez az állam hozzájárul. A hegyi medrek vízügy-erdészeti rendezési munkálatait az állam saját költségén végezteti. A rendezési tervezetet a mérnöki hivatal és az erdészeti hatóság
