Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
237. szám. 135 törvények tehát nemcsak hogy nem teremtenek megfelelő erdőgazdálkodási rendet, de azzal, hogy sorozatosan elkövetett káros gazdálkodási műveleteket éveken át tűrnek, a helytelen és a közérdeket súlyosan sértő gazdálkodásra a tulajdonosokat valósággal rászoktatják ; mindazoknak a helytelen gazdasági műveleteknek a káros hatásai ugyanis, amelyet az erdőpusztitási tilalomban mindegyik erdőtörvény kizárni kíván, rendszerint csak sorozatos megismétlődés után és csak évek, sőt évtizedek multán jelentkeznek. Az európai államok eddigi erdőgazdaságpolitikai rendszerének legfőbb hiányosságát abban lehet megjelölni, hogy a letarolt területek szakszerű felújításának, a faállományok ápolásának és védelmének, valamint a talaj óvásnak a megkövetelésével nem igyekszik biztosítani a magánerdőknek a közérdek által megkövetelhető jó állapotát és hogy az erdőfenntartás és az erdőgazdálkodás szabályait az erdő tulajdonjogi minősége szerint szabja meg, ami azután erős ösztönzést ad arra, hogy az erdők magánkézre jussanak ; közvetve tehát a korlátolt forgalmú erdők állcmányának fokozatos csökkenését segíti elő. Hibája továbbá az, hogy az erdők fenntartásának biztosítására csak általánosságban mozgó tiltó rendelkezéseket tesz a helyett, hogy a tervszerű gazdálkodást tenné kötelezővé, mint egyedüli biztos módot arra, hogy az erdőgazdálkodás a jogos magánérdek mellett a közérdekű szempontokat is teljes mértékben kielégíthesse. A magánerdőgazdálkodás szinte korlátlan szabadsága éppen úgy mint hazánkban, a többi európai államokban sem bizonyult közgazdaságilag előnyösnek s e miatt újabban csaknem minden európai állam erdőgazdaságpolitikájának módosításával a magánerdőgazdálkodás megszigorítására törekszik. Ennek igazolásául az alábbiakban kivonatosan több európai állam újabb erdészeti törvényét és törvénytervezetét ismertetem. NÉMETBIRODALOM. 1. 1920. évi birodalmi erdőtörvénytervezet. Minden erdőben úgy kell gazdálkodni, hogy a talaj és a faállomány gondos kezelése mellett a fatenyésztés a köz javára biztosíttassék. A véderdők kijelölése a szövetségállamnak van fenntartva. Erdőtörzskönyv vezetése kötelező. Az erdőkre üzemtervet vagy üzemszakvéleményt kell készíteni. A területhatárt, amelytől kezdve üzemtervet s amelyen alul üzemszakvéleményt kell készíteni, minden szövetségállam maga állapítja meg. Az erdőirtást hatósági engedélyhez kell kötni. A letarolt területeket 3 év alatt fel kell újítani. A tisztítások, a kopárok és a fatenyésztéstől elvont területek kötelező beerdősítését a hatóság elrendelheti, A szövetségállam köteles erdőbirtokosságok kény szeralakít ásat elrendelni olyan esetekben, amikor az erdők és a kopárok okszerű művelése csak közösség alakításával lehetséges. Erdőeldarabolás tilos. A meglévő szolgalmak megváltása a szövetségállamnak van fenntartva ; nem szabad az erdőket új használati szolgalmakkal megterhelni. Minden erdőnél szakértő-irányítóról kell gondoskodni. A szövetségállam törvényben állapítja meg, hogy képesített személyzetet mely erdőknél kell alkalmazni. Az állami erdőfelügyelet szervezetét, a szövetségállam állapítja meg. Az üzemtervek megállapításánál a birtokosok kívánságára figyelemmel kell lenni. A használatok értékesítését a tulajdonos jogkörében kell meghagyni. Felsőházi iromány. 1931—1936. VT. kötet. 18
