Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.
Irományszámok - 1931-287
287. szám. Ill Melléklet a 287. számú irományhoz. Indokolás „az erdőkről és a természetvédelemről" szóló törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A törvényjavaslat új elvi alapokon és összefoglalóan rendezi az 1879 : XXXI. törvénycikkbe foglalt erdőtörvényben, a községi és némely más erdők állami kezeléséről szóló 1898 : XIX. törvénycikkben, az erdészeti igazgatásról szóló 1923 : XVIII. törvénycikkben, az alföldi erdők telepítéséről szóló 1923 : XIX. t.-c. II. és III. fejezetében, az Országos Erdei Alapról szóló 1923 : XX. törvénycikkben és az erdőbirtokhitelről szóló 1923 : XXI. törvénycikkben foglalt összes jogszabályokat. A rendezés keretébe bevonja e mellett egyrészt azokat az erdészeti vonatkozású jogszabályokat is, amelyeket különböző más törvények (1885: XXIII., 1890 : I., 1894 : XII. t.-c, 1929 : XVI. t.-c. stb.) tartalmaznak ; másrészt mint új anyagot, az erdők megosztásának szabályozását, valamint a természetvédelmet és ennek keretében a természetélvezeti helyekre kiterjedően az üdülőforgalom szabályozását. A rendezésre szoruló összes anyagot célszerűségi okokból foglaltam egy törvényjavaslatba, mert az egyes részek mind erdészeti vonatkozásúak és egymással szervesen összefüggnek. A törvényjavaslat általános indokolását az alábbiakban terjesztem elő. I- :-'5 ':• Az 1879 : XXXI. törvénycikkbe iktatott erdőtörvény, amely erdészeti jogrendszerünk alapja, kettős célt kívánt szolgálni ; egyfelől biztosítani kívánta az erdők közérdekből szükséges fenntartását, másfelől meg akarta teremteni az erdőgazdálkodásnak azt az általános rendjét, amejy a leghathatósabb biztosítéka annak, hogy az erdők nagyjelentőségű közgazdasági és természeti rendeltetésüket állandóan és eredményesen betölthessék. Azokból a tapasztalatokból, amelyeket erdőtörvényünk öt évtizedet meghaladó fennállása alatt merítettünk, nemkülönben erdeink mai állapotából is meg lehet állapítani azt, hogy erdőtörvényünk kitűzött céljait nem volt képes azzal az eredménnyel megvalósítani, amely az Felsőházi iromány. 1931—1936. VI. kötet. 15
