Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

102 287. szám. ha a tuskó talaj kötésre volt szánva, a tuskó értékének egyszeresét, ha pedig sarjadzásra volt szánva, a tuskó értékének kétszeresét kell kártérítésként megállapítani. h) Alom, tőzeg, televényföld, erdei föld vagy lápföld ellopása esetében a lopott dolog értékének egy és egynegyedrészét kell kártérítésként megállapítani. i) Famagvak lopása esetében a lopott dolog értékének másfélszeresét, ha pedig a lopás felújítás alatt áEó területről történt, az érték kétszeresét kell kártérítésként megállapítani. j) Facsemetének vagy ültetésre alkalmas suhárgrak erdőből vagy erdei csemetekertből ellopása vagy megrongálása esetében a csemete vagy suháng értékének másfélszeresét kell kártérítésként megállapítani. Ha pedig a csemete vagy suháng erdősített vagy természetes úton erdősült területen állott, az érték másfélszeresét kell kártérítésül megállapítani s ehhez ültetési költségként minden megkezdett ötven darab csemete után és minden megkezdett húsz darab suháng után egy fél férfinapszámbérnek megfelelő összeget kell hozzászámítani. Te) A 258. §. 4—8., 17. és 18. pontjaiban meghatározott kihágások eseteiben a megtérítendő kárt az eredeti állapot helyreállításával és a bekövetkezhető károk elhárításával járó költségekben, valamint a helyrehozhatatr lan károknak megfelelő pénzösszegben kell megállapítani. 274, §. Ha a 273. §. b)—g) pontjai eseteiben erdei lopás is történt, a kártérítési összeghez a lopott dolog árszabály z at szerinti értékét és a fának gyökerestől való kidöntése, vagy fatuskó kiásása esetében a támadt gödör szükséges betöltésével járó költséget is hozzá kell számítani. Élőfa lopása esetében a kártérítési összeget a fa teljes fátömege után kell megállapítani, tekintet nélkül a visszahagyott far eszeknek minőségére és .mennyiségére. 275. §. Jogtalan legeltetéssel elkövetett erdei kihágás esetében a sértettet megillető kártérítés összegét a valóságos kárnak a sértett által bizonyított mennyisége alapján az arszabályzat megfelelő adatainak alkalmazásával kell megállapítani. A sértettnek azonban joga van a valóságos kár megtérítése helyett az árszabály zatban megállapított legkisebb kártérítést követelni, mégpedig : 1. àz alábbi 2—á. pontok alatt nem említett esetekben egyszeres összegben; 2. ha a legeltetés szigorítottan védett területen vagy legeltetési tilalom alatt álló erdőben történt, másfélszeres öszszegben ; 3. ha a legeltetés négy éven aluli sarj állományban vagy szigorítottan védett terület húsz éven aluli állományában történt, kétszeres összegben ; 4. ha a legeltetés hat éven aluli mesterséges erdősítésben vagy ugyanilyen korú magról kelt természetes újulatban történt, háromszoros összegben. 276. §. Ha a tettes a 258. §. 11—15. pontjaiban meghatározott erdei kihágás elkövetésével kárt is okoz, őt a 273. §. szerint megállapítandó kár megtérítésére is kötelezni kell. 277. §. Jogtalan legeltetéssel elkövetett erdei kihágás esetében az erdei árszabályzatban meghatározott összegű hajtopénzt kell az érdekelt kérelmére megállapítani, ha a kárban talált állatot a tilos területről ki kellett terelni vagy be kellett hajtani. 278. §. Erdei kihágás esetében a megítélt kártérítést, a hajtopénzt és az eljárási költséget a tettesek és részesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni. 279. §. Jogtalan legeltetéssel elkövetett erdei kihágás esetében a kártérítést és hajtopénzt, ha megfizetésükre a tetteseket vagy részeseket kötelezni nem lehet, vagy ha az tőlük be nem hajtható, az állat tulajdonosa köteles megfizetni. 280. §. Erdei kihágás esetében a kártérítésre és hajtópénzre vonatkozó