Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

102 287. szám. ha a tuskó talaj kötésre volt szánva, a tuskó értékének egyszeresét, ha pedig sarjadzásra volt szánva, a tuskó érté­kének kétszeresét kell kártérítésként megállapítani. h) Alom, tőzeg, televényföld, erdei föld vagy lápföld ellopása esetében a lopott dolog értékének egy és egy­negyedrészét kell kártérítésként meg­állapítani. i) Famagvak lopása esetében a lo­pott dolog értékének másfélszeresét, ha pedig a lopás felújítás alatt áEó területről történt, az érték kétszeresét kell kártérítésként megállapítani. j) Facsemetének vagy ültetésre al­kalmas suhárgrak erdőből vagy erdei csemetekertből ellopása vagy megron­gálása esetében a csemete vagy suháng értékének másfélszeresét kell kártérí­tésként megállapítani. Ha pedig a csemete vagy suháng erdősített vagy természetes úton erdősült területen állott, az érték másfélszeresét kell kár­térítésül megállapítani s ehhez ültetési költségként minden megkezdett ötven darab csemete után és minden meg­kezdett húsz darab suháng után egy fél férfinapszámbérnek megfelelő össze­get kell hozzászámítani. Te) A 258. §. 4—8., 17. és 18. pont­jaiban meghatározott kihágások ese­teiben a megtérítendő kárt az eredeti állapot helyreállításával és a bekövet­kezhető károk elhárításával járó költ­ségekben, valamint a helyrehozhatatr lan károknak megfelelő pénzösszegben kell megállapítani. 274, §. Ha a 273. §. b)—g) pontjai eseteiben erdei lopás is történt, a kár­térítési összeghez a lopott dolog ársza­bály z at szerinti értékét és a fának gyö­kerestől való kidöntése, vagy fatuskó kiásása esetében a támadt gödör szük­séges betöltésével járó költséget is hozzá kell számítani. Élőfa lopása esetében a kártérítési összeget a fa teljes fátömege után kell megállapítani, tekintet nélkül a vissza­hagyott far eszeknek minőségére és .mennyiségére. 275. §. Jogtalan legeltetéssel elköve­tett erdei kihágás esetében a sértettet megillető kártérítés összegét a valósá­gos kárnak a sértett által bizonyított mennyisége alapján az arszabályzat megfelelő adatainak alkalmazásával kell megállapítani. A sértettnek azonban joga van a valóságos kár megtérítése helyett az árszabály zatban megállapított legki­sebb kártérítést követelni, mégpedig : 1. àz alábbi 2—á. pontok alatt nem említett esetekben egyszeres összegben; 2. ha a legeltetés szigorítottan védett területen vagy legeltetési tilalom alatt álló erdőben történt, másfélszeres ösz­szegben ; 3. ha a legeltetés négy éven aluli sarj állományban vagy szigorítottan vé­dett terület húsz éven aluli állományá­ban történt, kétszeres összegben ; 4. ha a legeltetés hat éven aluli mes­terséges erdősítésben vagy ugyanilyen korú magról kelt természetes újulatban történt, háromszoros összegben. 276. §. Ha a tettes a 258. §. 11—15. pontjaiban meghatározott erdei kihá­gás elkövetésével kárt is okoz, őt a 273. §. szerint megállapítandó kár meg­térítésére is kötelezni kell. 277. §. Jogtalan legeltetéssel elköve­tett erdei kihágás esetében az erdei ár­szabályzatban meghatározott összegű hajtopénzt kell az érdekelt kérelmére megállapítani, ha a kárban talált álla­tot a tilos területről ki kellett terelni vagy be kellett hajtani. 278. §. Erdei kihágás esetében a megítélt kártérítést, a hajtopénzt és az eljárási költséget a tettesek és része­sek egyetemlegesen kötelesek meg­fizetni. 279. §. Jogtalan legeltetéssel elköve­tett erdei kihágás esetében a kártérí­tést és hajtopénzt, ha megfizetésükre a tetteseket vagy részeseket kötelezni nem lehet, vagy ha az tőlük be nem hajtható, az állat tulajdonosa köteles megfizetni. 280. §. Erdei kihágás esetében a kártérítésre és hajtópénzre vonatkozó

Next

/
Thumbnails
Contents