Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-242

338 242. szám. Nádor Műegyetem a felsőházban öt taggal lesz képviselve. Miután a Műegyetem eddig is két tagot küldött a felsőházba, a közgazdaságtudományi kar, a soproni bányamérnöki és erdőmérnöki, valamint az állatorvosi főiskola pedig egyet-egyet, változás a múlthoz képest a tagok létszámában nincsen. Hogy pedig a szervezeti átalakulás során időközben a felsőházi képviseletben megszakadás ne álljon elő, a szakasz második bekezdése olykép rendelkezik, hogy az egyes intézmények által választott felsőházi tagok e megbízatása mind­addig fennmarad, míg a József Nádor Műegyetem részéről kiküldött tagok igazoltatnak. A 12. §-hoz. A külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló 1927 : XIII. t.-c. ösztöndíjtanácsot szervezett, mely­ben az 1, §-ban felsorolt felsőoktatási intézmények képviseletéről is gondos­kodás történt. Az erre vonatkozó 4. §. (i) bekezdésének c) pontját módosítani kell egyrészt azért, mert az új szervezet folytán most már nem a szóbanforgó intézmények, hanem a József Nádor Műegyetem küld tagokat az ösztöndíjtanácsba, másfelől a kiküldendő tagok számát kellett olykép megállapítani, hogy az ösztön­díjtanácsban minden osztály egy-egy taggal képviselve legyen. A változás a tag­létszámban mindössze csak egy, minthogy a soproni bányamérnöki és erdőmér­nöki főiskola, mely eddig csak egy tagot küldött, a jövőben mint a József Nádor Műegyetem egy kara, illetve két osztálya, két tagot fog küldeni. A szakasz (2) bekezdése a felsőházi tagságra vonatkozó analóg rendelke­zés alapulvételével az 1. §-ban felsorolt felsőoktatási intézmények által küldött ösztöndíjtanácsi tagok megbízatását mindaddig fenntartja, míg a József Nádor Műegyetem az új tagokat ki nem küldi. A 13. §-hoz. Tulajdonképpen biztosító intézkedés arra nézve, hogy az 1. §-ban felsorolt felsőoktatási intézményeknek törvényben, vagy más jogszabályban biz­tosított jogai vagy kötelezettségei, mint »József Nádor Műegyetem«-i karoknak, illetőleg osztályoknak is fennmaradjanak. A rendelkezés, egyéb vonatkozásai mellett utalunk arra, hogy egyes törvények ez intézményeket, mint hivatalos szakértő testületeket jelölik meg s így, hogy működésük gyakorlásában e szem­pontból se álljon be fennakadás, szükséges az e szakaszban foglalt rendelkezés­nek a második bekezdésben történt gyakorlati vonatkozású kiegészítéssel való kimondása. A 14. §-hoz. Ez .a szakasz az átszervezés következtében előálló új tanári lét­szám megállapítására ad felhatalmazást a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A 15. §-hoz. Ez a szakasz azokról az intézkedésekről szól, melyeket a vallás­és közoktatásügyi miniszter az átszervezés, illetőleg ezzel kapcsolatban az új létszámra való áttérés kapcsán megtehet. Az új létszám megállapítása folytán az 1. §-ban felsorolt intézmények feleslegessé váló tanárait, tisztviselőit, vagy egyéb személyzetét mindenekelőtt más állami intézményhez . lehet kinevezni vagy áthelyezni. Csak ha ez a megoldás semmikép sem volna lehetséges, vagy a tanár a neki felajánlott állást nem fogadná el, alkalmazható a végelbánás 1934. évi július 1-i hatállyal. A 16. §-lwz. A Tj. kategorikusan rendelkezni kíván arra nézve, hogy doktorrá­avatás és egyetemi magántanárrá való képesítés kizárólagos egyetemi jog legyen s így ez csak a hazai tudományegyetemeket és a József Nádor Műegyetemet illesse meg. A 17. §-hoz. A József Nádor Műegyetem jelen Tj. értelmében való megszer­vezése hosszas munkálatokat igényel. A szervezeti szabályok, a tanulmányi-, vizsgálati- és fegyelmi rend elkészítése az egyes intézményekkel való tanács­kozásokat, tárgyalásokat tesz szükségessé. Ezeknek a munkálatoknak központi

Next

/
Thumbnails
Contents