Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-242

242. szám. 335 zések, mind pedig a működési programm tekintetében befolyást kell biztosítani a földmívelésügyi miniszternek. Nem kívánja érinteni a törvényjavaslat azokat a kérdéseket, melyek nincsenek szoros összefüggésben a földmívelésügyi minisztert érintő oktatással, minélfogva a mezőgazdasági kísérletügyi intézmények, még ha kapcsolatosak is az egyetem valamely intézetével, a földmívelésügyi miniszter fennhatósága alatt maradnak. A törvényjavaslatot általában az a szellem hatja át, hogy a József Nádor Műegyetem működésével kapcsolatban a földmívelésügyi minisztert érintő kérdések tekintetében egészséges harmonikus együttműködés biztosíttassék. Nagy súlyt helyezek továbbá arra, hogy ez az együttműködés a József Nádor Műegyetem kebelében működő mezőgazdasági karra való tekintettel, a kar és a gazdasági akadémiák között is meglegyen. Az előadottak szerint a javaslat törvényerőre emelkedésével a József Nádor Műegyetem az alkalmazott gazdasági tudományok művelését, ezen tudományok továbbfejlesztésére irányuló törekvéseket, a felsőfokú gazdasági képzést szerves egészben foglalja össze. A javaslat specializálás helyett az eddig önállóan működött rokonirányú főiskolák egyesítésével szintézisre törekszik és azt kívánja elérni, hogy ezek a főiskolák fejlődésüket ne a különmaradásban, hanem a fentiekben megindokolt egyesülésben keressék és találják meg. A gazdasági tudományok művelésének és oktatásának egy egyetemben való egyesítésével a javaslat egyúttal biztosítékot kíván teremteni arra is, hogy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szaktanárképzés egyöntetűen legyen megszervezhető és az ily módon kiképzett szaktanárok ne csak szakismereteik buzgó terjesztői, de a nemzetnek öntudatos nevelői is legyenek. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Ez a szakasz megjelöli azokat a felsőoktatási intézményeket, melyeket a törvényjavaslat (alábbiakban röviden Tj.) a József Nádor Műegyetem kebelében egyesíteni kíván. A József Nádor Műegyetem^ mint a többi hazai egyetemek, tanszabadsággal ruháztatik fel. Az egyesítést a Tj. a jövő, 1934/35. tanévtől kezdődően rendeli el. A 2. §-hoz. A József Nádor Műegyetemet karok, illetve az ezeken belül szervezendő osztályok alkotják. A karok és osztályok csoportosítása a rokonszakok összetartozása szerint történik. Miután a karok, illetve osztályok jelenlegi megállapítása a felmerülő szükséghez képest változhatik, e §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy ezt a beosztást a mindenesetre körülményesebb és hosszabb törvényhozási út mellőzésével lehessen megváltoztatni. j A 3. §-hoz. A József Nádor Műegyetem autonómiával bíró testületi szervezet. Az egyetem önkormányzati szerve a rektor elnöklete alatt álló Tanács. A Tanács összetételére és működésére vonatkozó szabályokat az egyetem megalkotandó szervezeti szabályai foglalják magukban. (L. a 4. §-t.) A 4. §-hoz. Ez a szakasz felhatalmazást ad arra, hogy a József Nádor Műegyetem szervezeti szabályzatát, tanulmányi-, vizsgálati- és fegyelmi rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az államfő jóváhagyásával állapítsa meg. Magától értetődő, hogy az említett szabályok megalkotásánál -—> -az egyöntetű jogállás szempontjából —• tekintettel kell lenni a hazai többi egyetem ilynemű szabályaira, továbbá különösen azokra az intézményekre, melyek a műegyetemmel egy esi tt étnek. Ha az egyesítés megtörténte után bármikor felmerülne annak y szüksége, hogy a szervezés alkalmával alkotott szabályzatokon változtatás esz-