Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-202
202. szám. 21 hozzájárulási alap» terhére megtéríti a hitelintézeteknek és a gyámpénztáraknak azt a különbözetet, amely kamatköveteléseikben előállott annak következtében, hogy a kamatláb az ismertetett rendelkezések folytán 5 % %-ra, illetve 4 %-ra csökken. A kamatlábnak leszállításából eredő veszteség évi í / 2 % erejéig magát a hitelintézetet terheli, míg a jelenlegi kamatbevétellel szemben mutatkozó csökkenésnek fennmaradó részét az említett alap megtéríti. Ehelyütt említjük meg, hogy hitelintézetek, mint hitelezők, az Országos Hitelügyi Tanács 36/1932. sz. határozata szerint legfeljebb évi 8 % kamatot, a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek pedig évi 7% % kamatot számíthatnak fel olyan adósaiknak, akik nem bejegyzett kereskedők. A kamathozzájárulás —- amely egyébként a gazdaadósoknak nyújtott segély alakjában a 4.300/1933. M. E. sz. rendelet értelmében folyó évi október hó 31. napjáig, habár lényegesen eltérő szabályozás mellett már eddig is hatályban volt — jelenti azt az első és jelentős pénz szükségletet, amelynek fedezéséről a pénzügyminiszter a jelen törvényjavaslat útján gondoskodni kíván. A R. azokat a gazdaadósokat, akik az előírt kötelező mértéket meghaladó tőketörlesztést teljesítenek, 10—-20 %-os praemiumban részesíti, aminek szükségletéről ugyancsak gondoskodni kell. Szociálpolitikai szempontból nagyjelentőségű azután az a tehermentesítő akció, amit a R. 27. és 28. §§-ai a tíz kataszteri holdat meg nem haladó vagy ennél nagyobb, de 100 koronát meg nem haladó kataszteri tiszta jövedelmű védett birtokok tekintetében folyamatba tesz. Ennek az akciónak a lényege a következő : Az ilyen kisbirtokoknak a kataszteri tiszta jövedelem harmincszoros szorzatán túleső hitelintézeti jelzálogos terheit az államkincstár felerészben 25,000.000 pengő összegű kereten belül készpénzben à fonds perdu kifizeti ; ha pedig ennek a megtörténte után a hitelintézetek javára még fennmaradnak olyan jelzálogos követelések, amelyek a kataszteri jövedelem negyvenszeresen túlesnek, ezeket az utóbbi hitelintézeti követeléseket az államkincstár oly könyvadósságként átvállalja, amely után az államkincstár évi 2%% kamatot fizet és amelyet az 1935/1936. költségvetési évtől kezdődően húsz éven át törleszt. A hitelintézet az átvállalást csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha a védett kisbirtokosnak olyan kezese vagy egyetemleges adóstársa van, akivel szemben az ilyen átvállalásnak a mondott rendelkezések szerint helye nincs. Ezzel a tehermentesítő akcióval a pénzügyminiszter lényegileg azt a célt kívánja elérni, hogy a tízholdas kisgazdának ne maradjon fenn olyan pénzintézeti terhe, amely a kataszteri jövedelem negyvenszeres mértékét meghaladja. A R. 16. §-a a kataszteri jövedelem negyvenszeresén túl eladósodott gazdák ügyében szükség eseten magánegyességek létesítését tűzi ki célul, amennyiében ezt megelőzőleg megállapítást nyer, hogy az adós tartozásai vagyoni erejét meghaladják. A pénzügyminiszter az ilyen egyességeket részben átmeneti hitelműveletekkel, részben könyvadósságok vállalásával kívánja előmozdítani. A R. ismertetett rendelkezései mellett mezőgazdasági ingatlanok árverésére aránylag csak kivételes esetekben kerülhet sor ; mégis gondoskodni kíván a pénzügyi kormány arról, hogy az árverésre kerülő ingatlanokat az állam törvényes elővételi joga alapján megokolt esetekben megvásárolhassa. A fentiekben ismertette az együttes bizottság azokat az elvi rendelkezéseket, amelyeknek végrehajtása államháztartási pénzszükségletet jelent. A számszerűséget illetően a következőket kell röviden előadnunk : A statisztikai hivatal adatai szerint az 1332. év végén a rövidlejáratú, jel-
