Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-232

296 232. szám, (3) A 3. §. (1) bekezdésében I—V. alatt felsorolt intézmények első tiszt­viselői személyi kérdésekben az igaz­gatótanácsnak és a szaktanácsnak sa­ját intézetükre vonatkozó határozatá­val szemben óvást emelhetnek. (4) A Magyar Tudományos Aka­démia rendelkezésére bocsátott állá­sok betöltése és a tisztviselők előlépte­tése, valamint egyéb személyi ügyei tekintetében az előadói tisztet az Aka­démia főtitkára és egyik kiküldött tagja látja el s a szaktanács helyett ily esetekben az ügyvezető alelnök el­nöklete alatt az igazgatótanács által kijelölt egyik intézmény első tisztvise­lőjének, az Akadémia főtitkárának és két kiküldött tagjának részvételével működő bizottság jár el. (5) A Tanács szervezetének és mű­ködésének e törvényben nem szabá­lyozott részleteit és ügyvitelét, vala­mint a Magyar Nemzeti Múzeum ön­kormányzati szervezetébe tartozó in­tézmények szervezetét és ügyvitelét a vallás- és közoktatásügyi miniszter ál­tal jóváhagyott szabályzatban a Ta­nács állapítja meg. 7. §. (1) A Magyar Nemzeti Múzeum, mint jogi személy, nevében szerződés kötésére és egyéb jognyilatkozat téte­lére, valamint más jogcselekmények végzésére, mint a Magyar Nemzeti Mú­zeum törvényes képviselője, a Tanács jogosult, amelynek nevében az elnök jár el, aki a Magyar Nemzeti Múzeu­mot hatóságokkal és harmadik sze­mélyekkel szemben képviseli. (2) Ezer pengő értéket meghaladó vagyontárgyak elidegenítése, kölcsö­nök felvétele, szavatosságok vállalása s általában minden a rendes évi bevé­telek (8. §. (1) bekezdés) kereteit meg­haladó terhes jogügyletek kötése csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben adott előzetes hozzájárulásával történhetik. 8. §. (1) A Magyar Nemzeti Mú­zeumnak állami támogatás címén be­folyó, valamint egyéb bevételi forrá­sokból származó jövedelmeit a Magyar Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatala kezeli. A nem állami eredetű jövedel­meket Magyar Nemzeti Múzeumi Alap címen alapszerűen kell kezelni és az alapon belül elkülönítve kell nyilván­tartani, aszerint hogy azok a Magyar Nemzeti Múzeumot egyetemesen vagy a Magyar Nemzeti Múzeum önkor­mányzati szervezetébe tartozó több intézményt együttesen, illetőleg a 3. §. (1) bekezdésében I— V. alatt felso­rolt intézmények valamelyikét külön illetik. E rendelkezések nem érintik az 1929 : XI. t.-c. 9. és 26. §-ainak ren­delkezéseit. • (2) A Magyar Nemzeti Múzeumot egyetemesen, illetőleg több intézményt együttesen illető jövedelmekre az el­nök, az egyes intézményeket külön illető jövedelmekre pedig az illető intézmény első tisztviselője utalvá­nyoz, 10.000 pengőt meghaladó utal­ványozásokhoz azonban az Igazgató­tanácsnak az illetékes szaktanács meg­hallgatásával adott hozzájárulása szük­séges. (3) Az igazgatás céljára szolgáló jövedelmek kezelésének és felhasználá­sának módját, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatalá­nak szervezetét és ügyvitelét a vallás­és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 9. §. Az 1927 : XIII. törvénycikk­nek vagy más jogszabálynak rendelke­zésével az Országos Magyar Gyüjte­ményegyetem önkormányzati hatósága alá rendelt azoknak a külföldi és bel­földi tudományos intézeteknek igaz­gatását, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe (3. §.) nem tartoznak, a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a Tanács meg­hallgatásával rendelettel szabályozza s evégből felhatalmaztatik, hogy az 1927: XIII. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezéseket az Országos Ösztön­díjtanács meghallgatásával a szükség­hez képest rendelettel módosítsa, ille­tőleg kiegészítse, továbbá, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents