Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-201
201. szám. 17 a) határozatának elvetéséhez vagy módosításához ne járuljon hozzá, hanem változatlanul tartsa fenn az általa korábban elfogadott szöveget, b) korábban elfogadott szövegének elejtésével teljes egészében fogadja el a másik Ház részéről javasolt szöveget, c) ne tartsa fenn korábbi határozatát és ne fogadja el a másik Ház részéről javasolt szöveget sem, hanem újabb módosított szöveget emeljen határozattá. A c) alatt említett javaslat esetében a bizottság elkészíti és bemutatja a Háznak a részéről javasolt új szöveget s javaslatba hozza azokat az esetleges módosításokat, amelyek a részéről javasolt szöveg elfogadásából szükségszerűen következnek a javaslatnak a másik Ház részéről nem kifogásolt rendelkezései tekintetében. Ha a Ház az a) vagy c) pont értelmében határoz, a két Ház ellentétes álláspontjának kiegyenlítését az 1926 : XXII. t.-c. 31. §-a értelmében együttes ülésben kísérlik meg a két Háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. 2. §. . ' Az együttes ülés megtartása érdekében annak a Háznak elnöke teszi meg a szükséges kezdeményező intézkedéseket, mely a törvényjavaslatot első ízben tárgyalta. A két Háznak az együttes ülés tartására hivatott bizottságainál -—• a bizottsági tagok létszáma tekintetében — az egyenlőség (paritás) elvének kell érvényesülnie. Ehhez képest az a Ház, amelynél a javaslat tárgyalását előkészítő bizottság taglétszáma —- ha pedig több bizottság vett részt az előkészítésben, azoknak együttes taglétszáma — meghaladja a másik Ház érdekelt-bizottságának taglétszámát, illetőleg bizottságainak együttes taglétszámát : ezt az egyenlőtlenséget akképen szünteti meg, hogy a nagyobb létszámú bizottság (együttes bizottság) saját kebeléből szavazójegyzékkel történő választás útján annyi tagot küld ki az együttes ülésre, hogy azok száma egyezzék a másik Ház bizottsága (együttes bizottsága) tagjainak számával. A taglétszám megállapításánál csak a tényleg betöltött tagsági helyek, az együttes ülésben részvételre hivatott több bizottsághoz tartozó tagok pedig csak egyszeresen jönnek számításba. A taglétszám megállapítása után esetleg előállott későbbi üresedések a megállapítás érvényét már nem érintik. Az együttes ülést mindaddig nem lehet összehívni, amíg a bizottsági taglétszámok egyenlőségét a két Ház elnöke egyetértőleg meg nem állapította és illetőleg egyenlőtlenség esetén ez —> az előbbi bekezdésben meghatározott módon — orvoslást nem nyert. Az egyenlőség megállapításáról, esetleg kiküldöttek választásának szükségességéről mindenik Ház elnöke értesíti az illető Ház részéről az együttes ülésben részvételre hivatott bizottság, illetőleg bizottságok elnökeit, akik a maguk bizottságának (együttes bizottságának) ülését haladék nélkül összehíván, azok az együttes ülésre saját kebelükből helyettes elnököt és előadót választanak ; az együttes bizottságok pedig ezenkívül megállapodnak annak a bizottsági elnöknek személyére nézve is, aki hivatva lesz közülük az együttes ülésben elnökölni. Ugyanezen ülésen választja' meg az egyenlőtlenség megszüntetésére hivatott bizottság az együttes ülésre kiküldendő tagjait is. Ennek megtörténtével a két Ház érdekelt egyes bizottságának rendszerint^ illetőleg együttes bizottságának az előző bekezdés értelmében kijelölt elnökei az Felsőházi iromány, 1931—1936. V. kötet. 3
