Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-221
238 221. szám. Maga az élet fejlődése vetette tehát fel egy okszerű és célszerű sürgős reformnak a szükségességét. Befolyásolja és súlyosbítja a kérdést az annyi szép és nemes történelmi és jogi tradícióval dicsekvő magyar ügyvédi karnak rendkívül súlyos és válságos mai gazdasági helyzete. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya idejekorán ismervén fel egy sürgős reformnak szükségességét, 1932. év decemberében írásban szavaztatta le a kamara tagjait afelett, hogy kívánják-e a tagok a kamarai közgyűlés reformját vagy sem. A kamara tagjainak többsége egy reform szükségessége mellett foglalt állást. A kamara választmánya már ezt megelőzőleg 1932. évi november hó 5-ik napján tartott teljes ülésében elvileg a kamarai közgyűlés reformjának szükségessége mellett döntött és a fentemlített szavazás eredményeként a m. kir. igazságügyminiszterhez felterjesztéssel élt. A m. kir. igazságügymihiszter magáévá tette a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának felterjesztését és ilyen előzmények után került a törvényhozás clé a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat, amely a képviseleti közgyűlés rendszerén alapul. A törvényjavaslat a képviseleti közgyűlés rendszerének megalkotásában látja azt a megoldást, amely biztosítani alkalmas azt, hogy a kamara közgyűlésén az ügyvédi kar akarata a valódi önkormányzatnak és a közérdeknek szellemében érvényesüljön. A törvényjavaslat szerint a tervezett képviseleti közgyűlésen az ügyvédi kamara valamennyi tagja helyett csupán a kamara tisztikarát, választmányi tagjait és a kamara tagjai sorából választott kiküldötteket illetné meg a részvételi jog. Ehhez hasonló szerkezeten alapszik az 1923. évi XXVI. t.-c. szerint a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűlése is. Különösképpen indokoltnak látszik l a törvényjavaslatban tervezett reform a közérdek szempontjából, tekintettel arra a fontos és nagyjelentőségű hatáskörre, amelyet az 1874. évi XXXIV. t.-c. az ügyvédi kamarákra ruházott. Az ügyvédi kamarák hatásköre az 1874. évi XXXIV. t.-c. 1.9. §-a alapján kiterjed fegyelmi joghatóság gyakorlására, az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére, kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére, de ezen túlmenőleg kiterjed a jogszolgáltatás és az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására, korszerű reformok életbeléptetése iránt véleményadásra és javaslattételre. Az ügyvédi kamaráknak ezen fontos és jelentőségteljes hatásköre teszi indokolttá, hogy ma, amikor a budapesti ügyvédi kamara óriási taglétszáma a fent rámutatott majdnem leküzdhetetlen nehézségek elé állította a kamara autonómiájának vezetőségét, hogy ilyen körülmények közepette a valódi és nemes értelemben vett önkormányzat szellemének hathatós és célszerű ér vényre jutása érdekében sürgős és korszerű reform létesíttessék. A törvényjavaslatban tervezett újítás megfelel a valódi és nemes értelemben vett önkormányzat szellemének, alkalmas arra, hogy az autonómiának a közérdek szempontjából eredményes tevékenységét intézményesen biztosítsa, alkalmas arra, hogy megakadályozza adott esetben azt, hogy egy esetleges mozgékony ad hoc kisebbség a közgyűlés alkalmi töbségének formájában akaratát a túlnagy létszámú és ennélfogva esetleg közömbös többségre rákényszeríthesse. A törvényjavaslatban tervezett reform nem szorítkozik kifejezetten csupán a budapesti ügyvédi kamarára, hanem megadja a törvényes lehetőséget arra, hogy más nagyobb létszámú kamarák is az új rendszerre áttérhessenek.
