Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-217

217. szám. 201 1924: IX. t.-c. 8., 9., 10., 11. és 13. §-ai s az ezen törvényt módosító 1929 : X. t.-c. 5., 6. és 7. §-ai is a megállapodással azonos szellemben rendelkeznek a megállapodásban is védett szőlőművelési termékek származási és minőségi megjelölésére nézve. Végül, minthogy a tisztességtelen versenyről alkotott törvényünknek : az 1923 : V. törvénycikknek 2., 3., 4., 16., 31. és 40. §-ában szintén oly törvényes rendelkezések léptek életbe, amelyek általában ugyanazon elveken alapulnak, mint a szóbanforgó megállapodás, nem volt akadálya annak, hogy ugyanúgy, mint a többi ipari tulajdonjogi egyezményhez, a madridi megállapodáshoz is csatlakozzunk annak Washingtonban felülvizsgált alakjában. A megállapodásnak az ország törvényei közé leendő becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a hivatali elődöm az 1925. évi október hó 4-én a nemzetgyűlés elé terjesztette. A törvényjavaslat annak idején a közgazdasági bizottság elé is utaltatott, amely a törvényjavaslat tárgyalását napirendre is tűzte, utóbb azonban a törvényjavaslat tárgyalását elhalasztotta és azt a nemzetgyűlés feloszlatásáig tárgyalás alá nem is vette. A törvényjavaslatot az országgyűlés összeülése után hivatali elődöm annak képviselőháza elé terjesztette, de később visszavonta, mert időközben a megállapodást az 1925. évben Hágában felülvizsgálták és részben módosították. Minthogy ezek a módosítások a megállapodás szövegét kiegészítik, szabatosabb rendelkezéseket és körülírásokat alkalmaznak és nagyobb védelmet nyújtanak, célszerűbbnek látszott a megállapodásnak Hágában felülvizsgált alakjában való becikkelyezése. A megállapodásnak Hágában, az 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált szövegét tartalmazza a jelen törvényjavaslat. A megállapodás úgy rendelkezik, hogy a hamis származási megjelöléssel ellátott árukat a megállapodásban részes országok területére bevitelkor le kell foglalni. A továbbiakban rendelkezik a származási hely hamis megjelölésének büntető következményeiről és kimondja, hogy amennyiben egyes szerződő országokban különös büntető intézkedések nem volnának a hamis származási hellyel való megjelölés megakadályozására, úgy a kereskedelmi nevekkel és védjegyekkel űzött visszaélésekre megállapított büntetéseket kell az ily visszaélések esetében is alkalmazni. Pontosan szabályozza a behozatalkori lefoglalás körüli eljárást és védelmet nyújt az érdekelt félnek is, akit azonnal értesíteni kell a lefoglalásról, hogy a szükséges intézkedéseket a lefoglalt áru tekintetében megtehesse. A megállapodás arra is kötelezi az eladót, hogy ha a származási országtól különböző helyen lévő kereskedelmi telepét az árun feltünteti, úgy emellett a származási ország helyét is világosan megjelölje. A megállapodás egyéb rendelkezései, miután azok az 1923. évi V. törvénycikk, valamint az 1895 : XL

VI., 1924 : IX. és 1929 : X. törvénycikkek fentebb idézett rendelkezéseinek keretén belül maradnak, nem igényelnek részletes megokolást. A megállapodáshoz való csatlakozásunk a magyar mezőgazdasági és ipari áruk védelme szempontjából főkép azért- is kívánatos, mert csatlakozásunk esetén a hamis származási megjelölések elleni védelemhez fűződő érdekeink megóvása céljából nem kell minden állammal külön szerződéses megállapodás létesítésére törekednünk. Budapest, 1333. évi november hó 30, napján. Dr. Fabinyi Tihamér s. h., m, kir. kereskedelemügyi miniszter. Felsőházi iromány. 1931—1936. V. kötet. 26