Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.

Irományszámok - 1931-212

17Ö 212. szám. Értesítettem az érdekelteket arról, hogy míg egyfelől a konyhakertészetek mű­ködési köréből a kereskedelmi tevékenység természetszerűleg nem zárható ki, viszont ott, ahol a városban vagy községben magán műkértészetek is foglalkoznak virág­árusítással, a közületi virágkertészetek kereskedelmi tevékenységet nem foly­tathatnak. Ehhez képest utasítottam Pécs, Sopron tj. városok, valamint — Gyula megyei városra vonatkozólag —- Békés vármegye közönségét arról, hogy a nevezett városok kertészeti üzemeinek virágárusítását be kell szüntetniök. Tolna vár­megye közönségével külön közöltem a kispalánkpusztai elmebeteg koloniális telep műhelyeire vonatkozólag azt az észrevételt, hogy az elmebetegek által végzett kisipari munka megszervezésénél ügyelnie kell arra, hogy ez a különben amúgy sem nagy jelentőségű műhelytevékenység a magánkéz műipar osságnak versenyt ne támasszon. Végül Jászberény megyei város Erzsébet közkórháza is utasíttatott, a vármegye közönsége útján, hogy a kertészet termékeinek kereskedelmi árusítását szüntesse be. i) Villany- és gázmüvek. Villany- vagy gázmüve, esetleg mindkétfajta vállalata hét törvényhatósági, 24 megyei városnak és 52 községnek, összesen tehát 83 közületnek van. Ezek az üzemek azonban gyakran nem csupán az anyaváros illetőleg község világítóanyag­vagy energiaszükségletét elégítik ki, így révükön valójában jóval több község érdekelt, mint ahány községben energiatermelő-telep tényleg fennáll. Elég sok esetben a községi energiatelepek munkássága nagy termelő-központokból vásá­rolt áram szétosztására terjed ki. A közületek kezében levő villamosművek akár közvetlenül állítják elő az ener­giát, akár pedig idegen áram szétosztását végzik, olyan vállalkozások, melyeknek hatósági kézben való megtartásához kétség sem fér. Ugyanez áll a közületek kezé­ben levő gáz művekre is. Ezt a felfogást az a körülmény sem változtathatja meg, hogy a villamosmű, habár a közületek tulajdonában van, esetleg magánvállal­kozónak adatott bérbe. Midőn azonban ezt annak hangsúlyozásával elismertem, hogy ez üzemek feleslegei sokfelé a közületek háztartását tehermentesítik, másrészt a leghatá­rozottabban szükségesnek véltem hangsúlyozni azt, hogy a villamos- és gáz­művek szerelési tevékenysége, valamint szerelési cikkek árusításával összefüggő üzletköre megszabott határok közé szorítandó. Kivételek természetesen az olyan városok, illetve községek, ahol képesített szerelő, iparos és másrészt szerelési cikkek árusításával foglalkozó kereskedő nem találtatik. .Mikor tehát : Kecskemét tj. város villamosművének, Győr tj. város gázművének és villamosáram­elosztótelepének, Pécs tj. város villamos- és légszesz-telepének, Baja tj. város villamos- és gázművének, Debrecen tj. város villany- és gázgyári üzemet magá­ban foglaló világítási üzemének, Sopron tj. város gázmüvet és villanygyárat magában foglaló világítási és erőátviteli vállalatának, Székesfehérvár tj. város közműveinek keretében dolgozó villamosmű ágazatnak, továbbá Esztergom megyei város bérbeadott villanyüzemének, Mezőtúr megyei város villamosüze­mének, Karcag megyei város közműveinek keretében kezelt (de bérbeadott) villamosműnek, Szolnok megyei város iparvállalatainak egyik ágazataképpen mű­ködő villamosáram szétosztásnak, Nagykőrös, Vác, Cegléd és Gyöngyös megyei városok villamosműveinek, Eger megyei város gépüzemeinek egyik ágazatát al­kotó elektromos áramszolgáltatásnak, Szekszárd, Pápa, Veszprém és Kőszeg megyei városok elektromos műveinek, Szombathely megyei város községi üzemeinek ke­retében kezelt légszeszgyárnak, a moson-magyaróvári villanytelepnek, Kaposvár

Next

/
Thumbnails
Contents