Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-212
166 212. szám. b) Községi malmok. A felülvizsgálat során üzemszerűleg kihasznált 4 malomról érkezett jelentés. A malmok, mint a régi királyi kisebb haszonvételek maradványai, községi gazdálkodásunkban továbbra is megtartandók a községek jövedelmező jogosítványai között. XJgy vélem azonban, hogy a malomjogosítvány kihasználásának leghelyesebb módja a haszonbérbeadás, ami különben általában elő is fordul. Ez elvi álláspontból folyólag Jászberény megyei város vízimalmának, Magyarkeszi község vízierővel dolgozó daráló malmának, valamint Tótkomlós község régi hengermalmának bérbeadás útján történő kihasználását tudomásul vettem, sőt utasítást nyert Békés vármegye közönsége arra nézve is, hogy Tótkomlós község újabb hengermalmának bérbeadása iránt is intézkedjék. c) Községi fürdők és strandfürdők. A belügyminiszter felügyeleti hatásköre alá tartozó közületek közül 5 törvényhatósági, 13 megyei városnak és 5 községnek van fürdő a tulajdonában. A fürdők között gőz- és kádfürdők, uszodák, hévvízfürdők és strandfürdők fordulnak elő, —némelyik város fürdőüzeme pedig szállodával is kapcsolatos. A fürdőüzemek legtöbbjét a városok és községek maguk kezelik. Túlnyomórészt a községi háztartás gondoskodik ezeknek a vállalatoknak fenntartásáról, néhány esetben azonban a közületek részvénytársaságot alapítottak fürdőüzemük gazdasági ügyeinek vitelére. A fürdők, gyógyfürdők, uszodák és strandfürdők, véleményem szerint is olyan vállalkozások, melyek fenntartásával szemben kifogást emelni nem lehet. Magyarország városi és községi fürdői kétségkívül fontos közegészségügyi missziót teljesítenek. Minthogy azonban a községi fürdőket a közületek máris elég gyakran bérbeadják, másrészt pedig a pénzügyi eredmények nem mindenütt kielégítőek, úgy döntöttem, hogy a veszteséges közüzemi fürdők bérbeadását az érdekelt városoknak és községeknek meg kell kísérelniök. Rentábilis fürdőüzemeknek házi kezelésben való fenntartásával szemben kifogást nem tettem. Ehhezképest a fürdőkre vonatkozó intézkedéseim a következők voltak : 1. Hozzájárultam Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely és Győr tj. városok, továbbá Hajdúszoboszló, Kalocsa, Sátoraljaújhely, Makó, Nyíregyháza és Szombathely megyei városok és végül Balatonfüred, Keszthely és Nagyatád községek fürdőüzemeinek mai kihasználási módjuk mellett való fenntartásához. Ezek az üzemek tehát továbbra is házikezelésben tarthatók. 2. Épp így hozzájárultam Szentes és Mezőtúr megyei városok és Szerencs, zemplénvármegyei község fürdőinek továbbra is bérbeadásához. Zemplén vármegye közönségéhez intézett rendeletemben azonban, — tekintettel arra, hogy az üzemfelülvizsgáló-bizottság is kívánatosnak jelezte, — hangsúlyoztam, hogy megfelelő vállalkozó számára a sátoraljaújhelyi fürdőüzem bérbeadását is engedélyezném. 3. Karcag megyei város fürdői közül engedélyeztem a gőz- és kádfürdő bérbeadását s másrészt a strandfürdő házi kezelésben való fenntartását. 4. Engedélyeztem Szolnok megyei város gyógyfürdőjének és szállodájának fenntartását, szintúgy az étteremnek bérlet útján való értékesítését. 5. Hozzájárultam az Eger városi fürdő rt. üzemének fenntartásához, —- azzal a kikötéssel azonban, hogy ha az üzem 1932, évben veszteséges volt, meg kell kísérelni az üzem bérbeadását.
