Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-212
162 212. szám. foglalkozhatnak. Elrendeltem itt is, hogy ami javítás és átalakítás az ügyvitel megnehezítése nélkül vállalatba adható, ezek a munkálatok — az újabban követett gyakorlatokhoz képest —jövőben is mindenkor a magánvállalkozásnak engedtessenek át. 4. A községi élelmiszerárusító üzem műhelyei közül a lakatos- (4 munkás) és az asztalosműhely (4 munkás) fennmaradását engedélyeztem. Az autójavítóműhely (1 munkás) fenntartását azonban nem, minthogy az üzem autóinak javítását a felállítandó központi autó javítóműhely nehézség nélkül elláthatja. 5. A lóhúsüzem keretében a lakatos- (5 munkás) és asztalosmúhely (1 munkás) fenntartását engedélyeztem. A kovács (2 munkás) és cipőjavító (1 munkás) műhely fenntartásához viszont nem járultam hozzá. Az e műhelyekkel kapcsolatban felmerülhető munkák elvégzésére a jövőben a magánipar lesz felhívandó. 6. A községi kenyérgyár műhelyei közül a lakatos- (7 munkás), az eszterga(1 munkás) és az asztalosműhely (2 munkás) fenntartását engedélyeztem. Azokat az ipari munkálatokat azonban, melyeknek azonnali elvégzése nem üzemi létkérdés, itt is a magániparral kell elvégeztetni. 7. A községi műszerüzem és kórházi anyagraktár helyett a jövőben a kórházak gazdasági igazgatására mint központi beszerző szerv, kórházi anyagraktárképpen működő intézmény műhelyei közül a műszerjavító csoport (26 munkás) munkásságát a hozzáfűződő fontos közegészségügyi érdekekre való tekintettel a jövőre vonatkozólag is engedélyeztem. A mázoló (21 munkás), a kárpitos (8 munkás), az asztalos (12 munkás), a bádogos (8 munkás) és a lakatos csoport (8 munkás) működésére azonban nincs szükség. A kórházi anyagraktárban jövőben felmerülő igen sürgős természetű olyan munkák elvégzésénél, melyeket eddig az imént említett műhelyek végeztek, az anyagraktár igénybe veheti a székesfőváros egyéb rokontermészetű műhelyeinek munkásságát, de egyébként a mázoló-, kárpitos-, asztalos-, bádogos- és ónozó-, valamint lakatosipar körébe vágó mindazok a munkák, melyek eddig a községi műszerüzem és anyagraktár által végeztettek el, magánvállalatba adandók. Ugyanez áll a gőz- és vízszerelő, valamint a villanyszerelő csoportok (előbbinél 20, utóbbinál 17 munkás) tevékenységére, melyeknek mint önálló tevékenységű műhelyeknek megszüntetését szintén elrendeltem. 8. A Szent Gellért-gyógyfürdő és szálló lakatos (3 munkás), csőszerelő- (2 munkás), villanyszerelő (5 munkás), asztalos- (4 munkás), kárpitos- (2 munkás) és mosodaműhelyének (42 munkás) fenntartását engedélyeztem, mert úgy véltem, hogy ennél a modern gyógyfürdőnél és szállónál az üzem zavartalan menetének biztosítása végett szükséges kisebb sürgős javítások érdekében elengedhetetlen követelmény ezeknek a műhelyeknek meghagyása. 9. A Széchenyi gyógyfürdő javítóműhelyének (15 munkás), mosodájának és varrodájának (44 munkás) fenntartását a Szent Gellért gyógyfürdő és szállónál említett okokból engedélyeztem. 10. A kátrányozó- és bitumenező-telep faszerszámjavító (1 munkás), valamint javító- és kovácsműhelyének (5 munkás) fenntartását engedélyeztem. 11. A hirdetővállalat javítóműhelyének (6 munkás) fenntartását engedélyeztem. 12. A községi temetkezési intézet asztalos- (3 munkás), bádogos- (3 munkás), bognár- (4 munkás), címfestő-(4 munkás), dombormű-(7 munkás), fényező- (2 munkás), kovács- (4 munkás), kocsikárpitos- (1 munkás), bérruhaszabó- (1 munkás), szemfedőraktári- (2 munkás) és ravatáliszabó- (4 munkás) műhelyeinek fenntartását engedélyeztem, minthogy ezeknek a műhelyeknek a munkásság ara az intézet zavartalan működésének biztosítása érdekében szükség van. Megszüntettem azonban a községi temetkezési intézet szíj gyártóműhelyét (2 munkás), valamint az intézet autójavító műhelyét (4 munkás), minthogy az
