Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-196
4 196. szám. tására vagy beszedésére szolgáló gépeket és egyéb eszközöket, az ingatlan terményeiből előállított termékeket és mindez ingóságok tekintetében fennálló vételárkövetelést, úgyszintén a gazdaadós lakásának szokásos berendezési és használati tárgyait végrehajtás alá vonni vagy árverésen eladni nem lehet. Védelem alá csak az a gazdaadós helyezkedhetik, akinek telekkönyvileg bekebelezett terhe a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörösét meghaladja. Minden gazdaadós, tekintet nélkül arra, hogy védelem alá helyezkedik-e vagy sem, egyformán abban a kedvezményben részesül, hogy rövidlejáratú hitelintézeti adósságának a kanmtterhe 5 1 /2%-i'a csökken. A védelem alá helyezkedő gazdák tartozásaikra évi 4% kamatot kötelesek fizetni. Hitelintézeti hitelezők részére a kamatok csökkentéséből eredő különbözet mindkét esetben külön e célra létesített alapból részben megtéríttetik. A védelem alá helyezkedett 10 holdon aluli, illetőleg 100 korona kataszteri tiszta jövedelmet el nem érő ingatlannal rendelkező gazda tartozásának egy részét az államkincstár vállalja át olyképpen, hogy a) általában az első helyen bekebelezett rövidlejáratú hitelintézeti hitelezőnek annyit fizet ki készpénzben, mint amennyi a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosán túl eső jelzálogos pénzintézeti tehernek fele összege, b) ha a gazdaadósnak a fizetés teljesítése után marad még olyan jelzálogos hitelintézeti tartozása, amely a negyvenszeres terhelési határon kívül esik, az állam ezt a terhet a hitelező hitelintézettel szemben könyvadósságként átvállalja. E könyvadósságot az állam évi 2% %-os kamat fizetése mellett az 1935/36. költségvetési évtől kezdve 20 éven át egyenlő évi részletekben törleszti. A kataszteri tiszta jövedelem harmincszoros terhelési határán belül fennmaradó tőketartozásra a gazdaadós évi 1 %-os törlesztést is köteles fizetni. A 10 holdon felüli, illetőleg 100 korona kataszteri tiszta jövedelmet meghaladó ingatlannal rendelkező gazdák tartozásainak tőkéjében az állam nem vállal hasonló részesedést. Az ilyen védelem alá helyezkedett adós a harmincszoros terhelési határon belül eső jelzálogjoggal biztosított tartozásai után ugyancsak évi 1 %-os törlesztést tartozik teljesíteni. A harmincszoros terhelési határt meghaladó jelzálogos tartozásokat az adós egyelőre nem köteles törleszteni. Ez áll úgy a 10 holdon aluli, mint a 10 holdon felüli ingatlannal bíró gazdaadósra, aki abban az esetben, ha tartozásainak összege a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát meghaladja, azt a további kedvezményt veheti igénybe, hogy a fent ismertetett fizetések helyett: 1. összes hitelezői részére kamat és törlesztés céljára olyan összeget fizet, amelyet fizetni tartoznék, ha jelzálogilag biztosított tartozásainak összege a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresének felelne meg, 2. ezenfelül az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után évenkint 10 fillért fizet. Annak előmozdítása céljából, hogy a gazdaadósok a hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásaikra a rendeletben meghatározott fizetéseken felül további tőkevisszafizetést is teljesítsenek, az állam jutalmakat fog nyújtani. Ezek a jutalmak általában az önkéntes tőkevisszafizetés 10—20 %-át teszik ki. A védett birtokok egyrészt a közérdek érvényesítésére hirdetett közfelügyelet alatt állanak, másrészt bizonyos előfeltételek fennforgása esetén hitelezői felügyelet alá helyezhetők. A hitelezői felügyeletnek a hitelezők érdekének védelme mellett az a célja, hogy az adós vagyoni helyzetét megállapítsa és ha ezt a körülmények indokolják, egyeztetést készítsen elő.Negyvenszeresen felüli eladósodás esetében egyességi eljárás megkísérlésének lehet helye. Számolni kell azzal, hogy
