Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-211
' 116 211. szám. mérlegét, bár hangsúlyoz tat ott, hogy a nyereség vagy veszteség fennforgása önmagában szintén nem döntheti el azt, hogy az éppen vizsgált közüzemre szükség van-e vagy sem. Aligha kell a t. Képviselőház figyelmét felhívnom arra, hogy az állami üzemek és vállalatok legtöbbje a maitól lényegesen eltérő gazdasági helyzetben jött létre. Egyik-másik e vállalatok közül már régóta áll fenn s mindenesetre jóval a világháborút megelőző időkben keletkezett. Némely vállalat a háborús kötött gazdálkodás idejében létesült. Mások akkor, amikor üzembehelyeztettek, kétségtelen gazdasági hiányt pótoltak, később azonban a magánipar is berendezkedett az általuk meghonosított termelési ágazatra. A manapság annyira előtérben álló árkérdés szempontjából is esetenként kell gondosan megvizsgálni azt, vájjon valamely közüzem a mai viszonyok között ki tudja-e és mily mértékben fejteni azt az árszabályozó hatást, amelynek előidézése annakidején megalapításának esetleg főindoka volt. Különleges érdek az állami üzemek és vállalatok ügyének végleges rendezésénél az államháztartás érdeke. Egyik-másik vállalatba nagy tőkét fektettek be s azt hiszem, nem teljesíteném az államháztartás érdekeinek köteles hűséges védelmét akkor, ha ezeknek a tőkéknek megóvásáról nem gondoskodnám olyan esetekben is, midőn a jelentősebb tőkéket mozgósító állami üzemek, illetőleg vállalatok megszüntetését vagy szűkebb korlátok közé való szorítását rendeltem el. De éppen így sokszor nehéz elhatározások elé állított aï a körülmény, hogy a közüzemek megszüntetésével munkaerők válnak ' feleslegesekké, s ha magam a legmesszebbmenő módon igyekeztem is az átmenet fájdalmas mellékkörülményeit azzal enyhíteni, hogy a lehetőség határain belül a felszabaduló munkáscsoportoknak más szolgálati ágban való elhelyezése iránt intézkedtem, szükség van itt a magánvállalatok megértő magatartására is. A mágánipar és a magánkereskedelem a t. Képviselőház elé terjesztett jelentésemben foglalt intézkedésekkel számottevő munkaalkalmakhoz jut, amelyek a mai gazdasági helyzetben támaszt, segítséget jelentenek számára, de amelyek egyúttal kötelezik is arra, hogy a köz vállalatoknál felszabadult munkaerők bizonyos részét fogadja be jó szívvel saját munkáskeretébe. Gondosan ügyeltem azonban arra, hogy az állami üzemek és vállalatok sorsát eldöntő intézkedéseimben ne csupán oly üzemeket szüntessek meg, vagy szorítsak szűkebb korlátok közé, amelyekkel kapcsolatban tett intézkedéseimnek hasznát a nagyipar vagy nagykereskedelem látja. Az általános gazdaságpolitikai elvek mellett az egész közüzemi kérdés felülvizsgálásánál különösképpen szem előtt tartottam a kisiparosság érdekeit, kiindulván abból, hogy ez a nehéz helyzetben levő értékes társadalmi réteg méltán megérdemli a kormány különös gondoskodását. Ismeretes a t. Képviselőház előtt, hogy a kormány egyéb intézkedéseivel is azon munkálkodik, hogy a kisiparosrétegek érvényesülését és munkafeltételeit jobbítsa és könnyebbítse. Természetes így, hogy az 1931 : XXI. t.-c. 34. §-a alapján elrendelt vizsgálatok lebonyolításának is egyik célkitűzése volt a kisipar helyzetének javítása. A felmerült kérdéseknek minden részletét megvilágító lelkiismeretes vizsgálatok alapján, amelyeket az állami üzemek és vállalatok ügyeinek kivizsgálására kiküldött bizottságok végeztek, olyan tárgyilagos megvilágításban áll mostmár előttünk,az egész közüzemi kérdés, amelyből értékes tanulságok vonhatók le a probléma összességének megítélésére nézve. így mindenekelőtt megállapítható, hogy bár a jelentésben felsorolt állami üzemek és vállalatok száma meglehetősen nagy, ez a nagyobb szám főleg abból
