Felsőházi irományok, 1931. V. kötet • 196-281. sz.
Irományszámok - 1931-210
104 210. szám. (1887 : XXVIII. t'.-c. 4. §-a) hatálya alatt áll. Nem működhetik a kamarai tag mint kamarai tisztviselő, választmányi tag, vagy képviseleti közgyűlési kiküldött, ha ellene bűntett miatt, vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt vizsgálat van elrendelve, vád alá helyező határozatot hoztak vagy főtárgyalást tűztek ki, vagy ha szabadságvesztésbüntetését tölti (1878: V. t.-c. 59. §-a), vagy ha fegyelmi vétség miatt — még nem jogerősen — elítélték, vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (1887 : XXVIII. t.-c. 4. §-a) hatálya alatt áll. Elveszti a kamarai tag kamarai tisztviselői állását, választmányi tagságát, vagy közgyűlési kiküldötti megbízatását, ha ellene a második bekezdésben említett büntetőbírói ítélet vagy fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett. VI. Fejezet. Átmeneti és haiálybaléptetö rendelkezések. 16. §. Az ügyvédi kamara tagja az 1933. évi december hó 31. napjáig esedékes kamarai tagdíjának (illetményének) vagy országos ügyvédi gyámés nyugdíj intézeti járulékának hátralékait (tőke, kamat, költség) az 1934. évi január hó 1. napjától kezdődő öt év alatt öt egyenlő részletben fizetheti meg. Ezeket a részleteket minden év első negyedében kell megfizetni. A kellő időben törlesztett hátralékok után késedelmi kamat nem jár. Amíg a tag az előző bekezdés szerint esedékes részleteket megfizeti, az 1934. évet megelőző hátralékok miatt a jelen törvény 14. §-ában meghatározott kizáró ok reá nézve nem áll fenn. 17. §. Ezt a törvényt a m. kir. igazságügy miniszter hajtja végre s egyszersmind a törvény hatálybalépésének napját és az esetleg szükséges átmeneti szabályokat rendelettel megállapítja. Budapest, 1934. évi január hó 19-én. jPetrovics György s. k., a Képviselőház jegyzője.