Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-134

134. .szám. 77 beváltási árnak a dohánytermelő kezéhez történő kifizetése az ő jogos érdekét egyébként veszélyezteti. Erre az esetre lehetővé kívánja tenni a javaslat azt, hogy a dohánykertész jogos járandóságát a hatóság (bíróság) közvetítésével okvetlenül megkapja. A 10. §-hoz. A munkavállaló által munkabérének érvényesítése végett indított eljárás jogi természetére nézve polgári per, még ha közigazgatási hatóság előtt folyik is. Ennélfogva semmi indokoltsága nincs annak, hogy az ilyen eljárás költségeire más szabályok álljanak fenn, mint a polgári per költségeire. Indokoltsága annál kevésbbé van, mert a legtöbbször merőben a szerződés alakszerűségétől függ, hogy a bíróság vagy a közigazgatási hatóság előtt kell-e érvényesíteni a követelést. Már pedig mi belső értelem volna abban, hogy az olyan munkás, aki a törvényes alakszerűségek nélkül szerződött és így a bírósághoz fordulhat, kötelességmulasztó munkaadójával szemben ennek költségére ügyvédi képviselet mellett járhasson el, az olyan munkás ellenben, aki ezeket az alakszerűségeket betartotta, az ügyvédi képviselettől elesnék. Mert hiszen az a jogállapot, hogy ügyvédi munkadíj a mezőgazdasági munkavállaló ellenfelének terhére meg nem ítélhető és be nem hajtható, legtöbb esetben arra vezet, hogy a munkás képviseletére vállalkozó ügyvéd nem akad. Ha pedig mégis akad vállalkozó ügyvéd : vájjon mi igazságosság van abban, hogy munkája értékét ne a kötelességmulasztó munkaadó térítse meg, hanem ingyen dolgozzék. A jogban járatlan munkavállalók ügyvédi képviseletéhez fűződő szociális érdek és az igazság tehát egyaránt a §-ban tervezett rendelkezés mellett szólnak. A 11. §-hoz. A 11. §. a m. kir. kincstár régi jogainak a megvédését célozza. A 12. §-hoz. A 12. §-nak az a rendelkezése, amely a kártérítési ügyeknek a bíróságok és közigazgatási hatóságok közti megoszlása szempontjából irányadó, e §. szerint a jövőben száz pengő lesz. Ez a rendelkezés megfelel a jogalkotás azon általános irányának, mely a háború előtti koronaösszegek helyébe hasonló pengőösszegeket tesz. A IS. §-hoz. A 13. §. rendelkezései indokolásra alig szorulnak, csak az utolsó bekezdésben meghatározott, inkább látszólagos, visszaható hatály indokolására kívánom megemlíteni, hogy az ott felsorolt rendelkezések •— amint már fentebb is előadtam — lényegében csak a mai jogelvek következményeinek a levonását, más szóval a mai jogállapot szabatosabb meghatározását tartalmazzák. Budapest, 1933. évi január hó 25-én. Kállai/ Miklós s. k., m. kir. földmívelésügyi miniszter.