Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-158

448 158. szám. Melléklet a 22-ik ülés jegyzökönyvéhez. Gerlóczv Gyula államtitkár javaslata. Megjegyzések, Budapest székesfőváros 1932. évi költségvetési előirányzatához. 1. Az összes személyi járandóságok — ideértve a dologi kiadások között esetleg előirányzott napidíjakat, napibéreket, tiszteletdíjakat, munkabéreket, napszámokat és esetleges egyéb járandóságokat is — mennyit tesznek ki globális összegben és az összkiadásokhoz viszonyított percentuális arányban külön-külön az igazgatásnál, az egyes üzemeknél és összesen? 2. Van-e a székesfővárosnak olyan áttekinthető összehasonlító kimutatása a különböző fizetési kategóriák (tisztviselők, altisztek, napidíjasok, napibéresek szerződéses alkalmazottak, tiszteletdíjasok, munkások, napszámosok stb.) tekintetében, amely a székesfővárosnál élvezett minimális és maximális, esetleg átlagos járandóságokat párhuzamba állítja az államnál, vagy más közületeknél és az állam közüzemeinél élvezett hasonló járandóságokkal ? 3. Hogy történik, milyen szabályok szerint a székesfővárosnál és annak egyes üzemeinél az anyagbeszerzés, központosítva van-e ez, avagy decentralizálva, milyen intézkedések vannak érvényben az anyagkészletek maximuma és az anyagfelhasználás tekintetében. Történt-e intézményes gondoskodás úgy az anyagbeszerzés, mint a készlettartás és anyagfelhasználás terén a gazdaságossági szempontok legmesszebbmenő érvényrejuttatása érdekében ? 4. Az általános közgazdasági helyzet folytonos rosszabbodása, továbbá a közszolgálatok terén ennek következtében és a köz háztartások körében tett takarékossági intézkedések következtében várható tekintélyes bevételelmaradás előreláthatólag a székesfőváros bevételeinél is érzékenyen fogja éreztetni már a közeljövőben hatását éspedig a bevételeknek úgyszólván minden csoportjánál, tehát úgy a közszolgáltatásoknál, mint a székesfőváros magángazdasági természetű bevételeinél, de az egyes közüzemek tiszta hozadékában is. Minthogy előrelátható és óvatos gazdálkodás mellett ily körülmények között a székesfőváros bevételeinek már a közeljövőben tekintélyes visszamaradásával kell számolnunk, ennélfogva sürgős vizsgálat tárgyává kell tennünk és előkészítenünk azokat a megoldási módozatokat, amelyek a székesfőváros háztartási egyensúlyának biztosítására alkalmasoknak kínálkoznak. 5. Fennforognak-e olyan törvényes önkormányzati, kormányhatósági, szerződéses, avagy egyéb kötelezettségek, amelyekből kifolyólag a székesfővárosra a legközelebbi években egyes újabb, avagy többkiadások fognak hárulni ? Ha igen, melyek azok és az ezekből kifolyólag előálló költségtöbblet legalább hozzávetőlegesen mily főösszegre tehető ? 6. Részesül-e a székesfőváros bizonyos állami támogatásokban, ha igen, milyen címeken és mily összegben ? 7. Sürgős megfontolás tárgyává lenne teendő, hogy a székesfőváros háztartási helyzetének rosszabbodása esetén milyen lényeges költségmegtakarításokkal járó szervezeti változások lennének keresztülvihetők, hogy nevezetesen mely intézmények és kiadások lennének esetleg teljesen beszüntethetők, avagy legalább is időlegesen szünet éltethet ők,