Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-158

410 158. Csatornaüzemi járulék. A város ingatlanvagyona egyrészének értékesítése. A szegedi gazdasági kisvasút ügye. szám. Szeged város a költségvetés VI. csoport IV. fejezetének 2. címe alatt bevételként 150.000 P-t vett fel csatornaüzemi járulék címén. Ez a kérdés még véglegesen rendezve nincsen, amely okból a pénzügyminisztérium a maga részéről azt javasolta, hogy a szóbanlévő bevételi előirányzat a költségvetésből töröltessék. A bizottság a közterhek arányosítása érdekében azon a véleményen van, hogy a szóbanlévő járulékok a város ama lakosaira volnának hárítandók, akiknek az előnyét szolgálja a csatornamű, nem pedig a város összes lakosságára, tehát a tanyai lakosságra is. Megállapítja egyébként a bizottság, hogy a szóbanlévő 150.000 P-nyi járulék kb. 7%%-os községi pótadónak felel meg s hogy továbbá a szóbanlévő kérdés a m. kir. belügyminisztérium és pénzügyminisztérium között további tárgyalást igényel, mihez képest a csatornaműjárulék bevételi előirányzatként a költségvetésben meghagyandó volna azzal a kikötéssel, hogy ez a szolgáltatás csak abban az esetben vethető ki s szedhető be, ha a szolgáltatást megállapító szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyást nyer. A bizottság Szeged város pénzügyi . helyzetének figyelembevételével kívánatosnak tartja, hogy főleg a terhes feltételű függőkölcsönök révén a háztartásra háruló terhek csökkenthetése érdekében a város mezőgazdasági ingatlanai, bérházai és telkei egyrészének eladását megfelelő készpénzfizetés mellett tegye megfontolás tárgyává. A bizottság a város eme üzemével kapcsolatban kívánatosnak látja a vasút racionalizálását, mégpedig olyképpen, hogy a város a személyi kiadások csökkentésével s a bevételek