Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.
Irományszámok - 1931-158
158. szám. 403 4-ih melléklet a ll-ik ülés jegyzökönyvéhez. Az állami polgári iskolák részben helyi hozzájárulások megajánlásával, illetőleg kikötésével, részben tisztán államköltségen létesíttettek. A háború óta kifejezetten helyi hozzájárulások kikötésével. A helyi hozzájárulások, kivéve a természetbeni szolgáltatásokat, a bruttó kezelési elvnek megfelelően a tárca költségvetésében a «polgári iskolák» (eredetileg «felső nép- és polgári iskolák») címnél bevételként előirányoztatok, az iskolák dologi szükségletei pedig az említett cím «Dologi kiadások» rovatának terhére utalványoztatok, A «dologi kiadások» rovatán 1912-ben 650.000,1913-ban 750.000, 1914/15-ben 935.000, 1917/18-ban 932.000 korona volt előirányozva, a helyi hozzájárulásokból eredő bevételek pedig ezidőben 114.783 és 116.183 korona között ingadoztak. Ez az állapot a háború utánig fennmaradt, amikor pénzünk fokozatos romlása miatt 1925/26-ban 1.872,130.000 papírkoronát tett ki a dologi kiadásokra előirányzott összeg, helyi hozzájárulásokból eredő bevételek címén 292,000.000 papírkorona irányoztatott elő. Az újonnan létesített polgári iskolák dologi szükségleteiről készpénzben vagy természetben a községek (városok) gondoskodván, a dologi kiadásokra előirányozott hitelből azoknak az iskoláknak fenntartási költségei nyertek kielégítést, amelyeknek fenntartására helyi hozzájárulás nem adatott, vagy amely községek (városok) kötelezettségeiknek eleget nem tudtak tenni. Üj helyzet állott elő a polgári iskoláról szóló 1927. évi XII. t.-c. életbeléptével, amelynek 19. §-ában adott törvényes felhatalmazás alapján a szervezési szerződések (megállapodások) felülvizsgáltattak és a községek és a városok arra köteleztettek, hogy az iskolák dologi szükségleteiről gondoskodjanak. A községek és városok teljesítőképességének figyelembevételével és a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium tudomásával megállapított helyi hozzájárulásokat éspedig mind a készpénzben, mind a természetben nyújtótokat a községek (városok) közvetlenül az iskola pénztárába fizetik be, illetőleg az iskolának szolgáltatják ki, aminek következtében ily címen 1930/31-től a helyi hozzájárulások állami bevételként már nem is irányoztatok elő, mert 1929. január 1-től e címen az állami bevétel meg is szűnt. Az új rendszer a nettó kezelési elven épült fel, felesleges igazgatási munkát szüntetett meg. A tárca költségvetésében dologi kiadásokra előirányzott összeg kisegítő jellegűvé vált. Egyes községeket (városokat) egészben vagy részben fel kellett menteni a helyi hozzájárulások teljesítése alól, egyes községek megromlott anyagi viszonyaik miatt nem tudnak kötelezettségeiknek eleget tenni, úgy, hogy az 1 skola zavartalan biztosítása érdekében a dologi kiadásokra előirányzott javadalomból kell javadalmat kiutalványozni. Az 1931/32. költségvetési évben dologi kiadásokra már csak 131.000 pengőben előirányzott hitel felhasználási tervezete mutatja, hogy aránylag mily kis összegbe kerül az állami polgári iskolák fenn51.
