Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.

Irományszámok - 1931-158

158. szám. UM a vármegyéket és községeket á testnevelés és az iskolánkívüli népművelés címén milyen összegek terhelik. Elnök jelenti, JElnök ezek után Felsőházi iromány. 19?T- 1936. IV. kötet hogy az állami iskolák dologi kiadása, tekintetében a bizottság rendelkezéséhez képest átírt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a tényállás tisztázása céljából. E tekintetben ugyanis a tett jelentésekből úgy látta a bizottság, hogy a nevezett miniszter az állami iskolák dologi kiadásai tekintetében többet vetett ki egyes községek terhére, mint amennyire tényleg szükség van. A vallás- és közoktatásügyi miniszter válasziratában oda konkludál, hogy a fentebb jelzett hozzájárulások, amelyek a belügyminisztérium tudtával vettetnek ki, teljesen indokoltak, mert az 1868 : XXXVIII. t.-c. értelmében a község a kötelezett iskolafenntartó. Ezzel kapcsolatban a bizottság elnökéhez intézett átiratával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatást kér arra nézve, hogy a községi költségvetések összeállításánál és felsőbbhatósági revíziójánál kellő figyelem fordíttassék arra, hogy a népoktatás elsőrendű szükségletei, amelyek a törvény szerint elsősorban a községekre kell, hogy háruljanak s az iskolafenntartók segélyezése útján kielégíttessenek. A belügyminiszter felvilágosítása alapján a bizottság azon a nézeten van, hogy azok a kiadások, amelyeknek jogalapja nem vitás, feltétlenül felveendők a községi költségvetésekbe, ezen túlmenőleg azonban a politikai községek csak annyiban támogathatják a népoktatást és segélyezhetik az iskolafenntartó egyházközségeket, ha azt azok költségvetései a községi pótadó nagymérvű emelése nélkül elbírják. Az erre vonatkozó iratok a jegyzőkönyvhöz csatoltatnak. a maga részéről ismerteti azokat az észrevételeket, amelyek az 1932. év-