Felsőházi irományok, 1931. IV. kötet • 129-195. sz.
Irományszámok - 1931-158
158. szám. 381 Az ajkai bazaltbánya ügye. Győr vármegye 1932. évi költségvetésének felülvizsgálata. A költségvetés és zárószámadás kinyomatási költségei. megyét vegye figyelembe, esetleg, amennyiben ez lehetséges, nyújtson a kórháznak súlyos tartozásainak rendezése céljára kamatmentes kölcsönt. Ezt a bazaltbányát Fejér és Veszprém vármegye 1928. év nyarán közösen vette meg s ennek céljára mindenik vármegye 500.000—500.000 P kölcsönt vett igénybe. Ezt követőleg a vármegyék a berendezés, hiteltúllépések és időközi kamatok céljára további 700 000 P-nyi kölcsön vettek föl. Az üzem működését 1930. év augusztusában kezdette meg. Az üzemet a két vármegye alispánja, valamint a vármegyék törvényhatóságai által kiküldött 3—3 tag irányítja. Az üzem élén egy mérnök áll, a munkáslétszám maximum 200 személy. A rezsit az üzem elbírja, ellenben az. amortizációt és a kamatokat az ut adóalap kénytelen viselni, mert a kőbányának bevételeiből erre fedezete nincsen. Az üzem a magánvállalkozásnál olcsóbban csakis akkor tud anyagot szállítani, ha az amortizációt és a kamatokat az útadóalap viseli. Miután ez az üzem súlyos terhet jelent a vármegye szempontjából, ennélfogva a bizottság azon a véleményen van, hogy a vármegye közönségének érdekében áll, hogy minden olyan tranzakciót, amellyel a vármegye útadóalapjának terhén könnyíteni tud, a tárgyalás alapjául fogadjon el, A költségvetés és zárószámadás 1000 P-t kitevő kinyomatási költségeit a bizottság — miután erre a célra eddigelé egy vármegye sem kért és nem kapott hitelt — törlendőnek tartja.