Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-80
56 80, szám. vagy vállal, köteles azt a tagság, illetőleg a tisztség elnyerésétől számított egy hó alatt a Ház elnökének bejelenteni. Ugy a Nationalrat, mint a Bundesrat a saját kebeléből a viszonylagos választás elvei szerint egy-egy összeférhetetlenségi b r zottságot választ, amely dönt a Nationalrat és Bundesrat tagjainak az említett vállalatokban való működésének megengedése tárgyában. Az összeférhetetlenségi bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt, tilos a gazdasági működés szavazategyenlőség esetében is, vagy ha az illető tag párttársai a bizottságban ezt úgy kívánják (4. §.). Az összeférhetetlenségi bizottság három hó alatt köteles határozni. Ha az összeférhetetlenséget megállapították, a Ház elnöke felhívja az illető tagot, hogy az összeférhetetlenség megszűnését egy hónapon belül igazolja (5. §.). Ha a tag állását nyerészkedésre használja fel (in Gewinnsüchtiger Absicht misbraucht), megbízását minden esetre (felhívás nélkül is) megszűntnek lehet nyilvánítani (7. §.). Ha a tag a felhívásnak nem tesz eleget, vagy ha a nyerészkedési célzat az összeférhetetlenségi bizottság vizsgálata alapján megállapítható, az összeférhetetlenségi bizottság indítványára a közigazgatási bíróság a megbízást megszűntnek mondja ki (8. §.). 2. Belgiumban az alkotmány 35. és 36. cikke összeférhetetlenségi tárgyú. Az előbbi a két Házban való egyidejű tagságot zárja ki, az utóbbi az 1893-ban revideált szöveg szerint a tisztviselő Te kinevezett országgyűlési tagnak új választás alá vetését szabja meg. Az 1923. évi választójogi törvény 228—230. cikkei e szabályt kiegészítik és kimondják, hogy tisztviselő megválasztás esetében csak akkor tehet képviselői esküt, ha előbbi állása megszűnt, viszont a házak tagjai tisztviselővé csak mandátumuk megszűnése után egy évvel nevezhetők ki, végre a nem katonai jellegű kitüntetés vagy nemesi adománylevél új választást tesz szükségessé. Jelentékeny szigorítását tartalmazza az összeférhetetlenségnek az e tárgyban 1931-ben alkotott külön törvény. 11 ) E törvény főbb rendelkezései a következők : 1.) A Házak tagjai nem lehetnek egyidőben, a miniszterek és egyetemi tanárok kivételével, az állam fizetett alkalmazottai, az állam által javadalmazott lelkészek, a közigazgatásnál alkalmazott ügyvédek, a részvénytársaságok mellé kirendelt kormányzati biztosok nem folytathatnak az állam érdekében semmiféle peres ügyet és csak ingyenesen adhatnak az államnak véleményt vagy tanácsot (Art. 1.). 2.) A minisztereknek, volt minisztereknek, a házak tagjainak és volt tagjainak tilos e minőségüket a nyerészkedő célú társaságokra vonatkozó közleményekben megemlíteni (Art. 2. és 3.). 3.) Azt a volt minisztert, akinek minisztersége alatt és közbenjárására valamely társaság az államtól engedélyt nyert, semmiféle címen nem lehet bevonni minisztersége megszűntétől számított öt éven belül az illető vállalat igazgatóságába vagy felügyeletébe. E tilalom bármely megszegése pénzbüntetéssel büntetendő (Art. 4.). ••' 4.) A Házak tagjait az állam által javadalmazott állásokra csak képviselői megbízatásuk megszűntétől számított egy év után lehet kinevezni. Kivételek a miniszterek, az egyetemi tanárok, diplomáciai ügyvivők, tartományi kormányzók (Art. 5. és 6.). 5.) Ha a Ház tagja nemzeti rendjelet fogad el katonai jogcímen kívül, vagy ha a királytól nemesi adománylevelet nyer, haladéktalanul elveszíti ülési jogát és funkcióját csak új választás alapján nyeri vissza. «) Moniteur Belge, 101. évf. No, 226.931. aug. 14,
