Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.
Irományszámok - 1931-80
80. szám. 41 (6) Az országgyűlés tagja köteles a kijelölést elfogadni és tisztében eljárni. (7) Ha a bíróság tagjainak létszámában hiány áll be, az illető Ház elnöke a pótlásról azonnal gondoskodik. 35. §. (1) A kijelölések megtörténte után az összeférhetetlenségi bíróság tagjai közül a képviselőház tagjait a képviselőház elnöke, a felsőház tagjait a felsőház elnöke hívja fel az alakuló teljes ülésen megjelenésre. (2) A képviselőház elnöke osztja be a törvényhozó testület személyzetéből a bíróság mellé a jegyzői, kezelői és altiszti szolgálatot teljesítő személyeket. (3) A képviselőház elnöke jelöli ki a bíróság helyiségeit. (*) A képviselőház elnöke utalványozza előlegképpen az összef érhet et ségi eljárás során felmerülő költségeket. 36. §. (1) A bíróság kijelölt tagjai az alakuló ülésen korelnök elnöklete alatt az országgyűlés egész tartamára maguk közül két elnököt és két elnökhelyettest választanak ; mégpedig egy elnököt és egy elnökhelyettest a képviselőházból és egyet-egyet a felsőházból. (2) A két elnök a teljes üléseken való elnöklés és a bírósági ügykezelés tennivalóit félévenkint felváltva látja el. A sorrendet sorshúzás dönti el. (3) Akadályozás esetében az elnökök egymást helyettesítik ; ha ez nem lenne lehetséges, az elnök helyébe az ugyanabból a Házból való elnökhelyettes lép. 37. §. (1) Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjai teljes ülésben a következő esküt teszik le : «Én esküszöm az egy élő Istenre, hogy a tárgyalásra kerülő összeférhetetlenségi ügyekben a törvényt és a házszabályokat megtartom, megbízásom körében részrehajlás és mellékes tekintetek nélkül járok el, minden igyekezetemet az igazság felderítésére fordítom és szavazatomat meggyőződésem és lelkiismeretem szerint adom. Isten engem úgy segéljen !» (2) A rendes bírák függetlenségére, a magánértesítés (informálás) tilalmazására, az együttalkalmazásukat kizáró okokra és érdekeltségükre érvényben lévő szabályok az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjaira is kiterjednek. 38. §. (1) Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság összeférhetetlenségi ügyekben az elnökkel együtt hét tagból álló tanácsban határoz. A tanácsot félévenkint teljes ülésben egy-egy félévi bírósági ülésszakra kell megalakítani. (2) A tanácsot oly módon kell megalakítani, hogy a bíróság elnöke teljes ülésben az országgyűlésnek mind a két Házából az elnökké és elnökhelyettessé meg nem választott bírósági tagok közül két-két tanácsi rendes és egy-egy tanácsi póttagot kisorsol. Ha az ügyek nagy száma miatt indokoltnak látja, a bíróság elnöke két tanácsot is alakíthat. (3) Az eljáró tanácsban a bíróságnak mindig abból a Házból való elnöke elnököl, amely Ház tagjának összeférhetetlenségi ügyéről van szó. Az eljáró tanács tagjai a két elnökhelyettes és a kisorsolt négy tanácstag. A két tanácsi póttagnak az eljárás egész során jelen kell lennie. (4) A bíráskodás egyöntetűségének megóvása végett az összeférhetetlenségi bíróság a vitás elvi kérdést teljes ülésben dönti el, ha a tanács vagy a tanácsok ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hoztak s ha az országgyűlés valamelyik Háza vagy a bíróság elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartja. A teljes ülés akkor határozatképes, ha a bíróság tagjainak legalább kétharmada jelen van ; határozatát a jelenlévők szavazatának többségével hozza, a szavazatok egyenlősége esetében az a javaslat, emelkedik határozattá, amelyhez szavazatával az elnök járult. Felsőházi iromány. 1931—1936. III. kötet. 8
