Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-80

ââ 8Ö. számi alatt nyerte és ennek folytán tagsági jogát elvesztette (5. §. (3) bekezdése) ugyanannak az országgyűlésnek nem lehet újra tagja, kivéve a főispánt és azt, aki olyan közszolgálati állást tölt be, amelyet az országgyűlési tag­ság alatt is megtarthat. (2) Az országgyűlési képviselővé meg­választható köztisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat, ha a kép­viselőválasztáson jelöltként fellép és ezt felettes hivatali hatóságánál beje­lenti, a bejelentés napjától a válasz­tási eljárás befejezését követő máso­dik nap elteltéig szabadságidő illeti meg. Ez alatt az idő alatt a köztiszt­viselő vagy más közszolgálati alkal­mazott nem köteles a hivatali szék­helyen lakni. 3. §. (1) A köztisztviselő vagy más közszolgálati alkalmazott, aki az or­szággyűlés felsőházának a tagjává lesz, eddigi közszolgálati állását megtart­hatj a es az azzal járó szolgálatot tovább elláthatja, hacsak külön törvény a köz­szolgálati alkalmazottak valamely cso­portjára mást nem rendel. (2) Köztisztviselő és más közszolgálati alkalmazott, ha országgyűlési képvise­lővé megválasztották, összeférhetetlen helyzetbe jut, nem tarthatja meg állá­sát és nem láthatja el az azzal járó szol­gálatot. A miniszterek, a minisztériu­moknak egy-egy államtitkára, a Buda­pesten működő egyetemek, továbbá az országos magyar kir. képzőművé­szeti főiskola és a budapesti magyar királyi állatorvosi főiskola tanárai és az Országos Magyar Gyüjteményegye­tembe (1922 : XIX. t.-c.) tartozó inté­zetek első tisztviselője az országgyűlési képviselői megbízás tartama alatt is megtarthatják ezt az állásukat és ellát­hatják az azzal járó szolgálatot. (3) Amennyiben az országgyűlési tag­ság és a köztisztviselői vagy más köz­szolgálati alkalmazás összeférhetetlen, az összeférhetetlenség az országgyűlési tagság elfogadásával áll be. (i) Azt a köztisztviselőt és más köz-* szolgálati alkalmazottat, aki az ország­gyűlési tagsággal Összeférhetetlen ál­lást tölt be, az országgyűlési tagság igazolása után nyugalomba kell he­lyezni, ha pedig a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt még be nem töltötte, állásától végkielégítéssel kell felmenteni. 4. §. (1) Az országgyűlés tagja ellen közszolgálati. minőségéből folyóan fe­gyelmi eljárást indítani vagy folytatni csak a mentelmi jog felfüggesztése ese­tében lehet. (2) A mentelmi jog felfüggesztése iránt a megkeresést a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult hatóságnak kell az országgyűlés illető házához intéznie. 5. §. (1) Országgyűlési képviselőt nem lehet alkalmazni semmiféle közszolgá­lati hivatalra vagy állásra képviselői megbízásának tartama alatt és e megbí­zás megszűntétől számított egy éven be­lül. Az egy évi korlátozás nem vonatko­zik arra az esetre, ha a képviselővé vá­lasztás miatt nyugdíjazott köztisztvise­lőt vagy más közszolgálati alkalmazot­tat vesznek vissza a közszolgálatba. A 2. §. (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt tisztviselőket, bírákat és kir. ügyészeket ugyanazon a hatósági te­rületen, ahol képviselővé jelölték, az előbbi állásukra két éven belül nem lehet alkalmazni. (2) Országgyűlési képviselőt képvise­lői megbízásának a tartama alatt is ki lehet nevezni a legfőbb állami szám­vevőszékelnökévé, külképviseletiható • ság vezetőjének, főispánnak, kormány­biztosnak, továbbá a képviselői meg­bízással összeférő (3. §. (2) bekezdése) és minden olyan hivatalra vagy állásra, amely felsőházi tagsággal jár. A felső­ház tagját alkalmazni lehet bár­mely közszolgálati hivatalra vagy ál­lásra. (3) Ha az országgyűlés tagját a kép­viselői megbízással összeférő valamely állásra (3. §. (2) bekezdése) vagy a felsőháznak nem választott tagját a felsőházi tagsággal összeférő közszol­gálati állásra (3. §. (1) bekezdése) alkal­mazzák, továbbra is tagja marad az

Next

/
Thumbnails
Contents