Felsőházi irományok, 1931. III. kötet • 72-128. sz.

Irományszámok - 1931-74

74, szám; 5 74. szám. A Felsőház külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése „az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930. évi XLVL t.-c. módosításáról és kiegészítéséről" előterjesztett 72, számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház ! A vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.-c. 3. §-a értelmében a külállamokkal kötött kereskedelmi és vámszerződéseknek a törvénybe iktatott vámtarifa módosítására vonatkozó határozmányai csak az illető szerződós becikkelyezése után emelkednek kötelező erőre. Ez nemcsak alkotmányjogi szempontból helyes elv, minthogy törvényt általános közjogi elv szerint csak törvény útján lehet módosítani, hanem gazdaságpolitikai érdekeink is amellett szólanak, hogy törvénybe iktatott vámtarifánk egyes tételeinek szerződéses alapon való módosítása csak a törvényhozás ellenőrzése és felülbírálata mellett legyen életbeléptethető. Ezt az általános elvet a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat sem kívánja érinteni, mert hiszen az egyes külkereskedelmi szerződések kötelező becikkelyezése változatlanul érvényben marad. Csupán a gyakorlati szükségletnek kívánt törvényhozásunk eleget tenni akkor, amidőn az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930. évi XLVL t.-cikkel felhatalmazta a kormányt, hogy egyes államokkal legfeljebb 3 év tartamára, vagy 6 hónapot meg nem haladó felmondási idő kikötésével, a szükséghez képest külkereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó megállapodásokat létesíthessen, azokat rendeleti úton élet beléptethesse, valamint átmeneti rendelkezéseket tehessen. Ez a felhatalmazás azonban nem változtatott a külkereskedelmi szerződések törvénybe cikkelyezésére vonatkozó kötelezettségen, mindössze azt tette lehetővé, hogy amennyiben az ország gazdasági érdeke úgy kívánja, az ilyen külkereskedelmi szerződések rendeleti úton is életbeléptethetők legyenek, mielőtt azok törvénybe iktatása alkotmányos módon lehetővé válik. A kormánynak az előterjesztett törvényjavaslathoz fűzött indokolása kifejti, hogy a jelenlegi általános gazdasági válság közepette, amely főként mezőgazda-