Felsőházi irományok, 1931. II. kötet • 71. sz.
Irományszámok - 1931-71
89 40. melléklet. Munkaviszálystatisztika. nyilv. sorszám. Kérdőív a vasúti vagy hajózási üzemekben előfordult sztrájkokról és munkából való kizárásokról. (Ez a kérdőív úgy az alkalmazottak részéről megindított sztrájk, valamint a munkaadók által alkalmazni szokott munkából való kizárás adatainak feltüntetésére szolgál, az egyes kérdőpontokból tehát a fennforgó esethez képest a fenti két fogalommegjelölés egyikét törölni tartozik.) A vasúti és hajózási vállalatok melléküzemeiben (fűtőházi munka, raktározás stb.) előforduló m unkamegszüntetéseket. minthogy ezek a közlekedés folytonosságát veszélyeztetik, szintén be kell jelenteni s róluk kérdőíveket kell kiállítani. *« A közlekedési vállalat megnevezése. Tulajdonos vagy cég megnevezése: o Az üzemág megnevezése : (Az üzemágat tüzetesen kell megjelölni, pl. körforgalmú helyközi vasút, korlátolt körforgalmú iparvasút, bányavasút, közúti vasút, hajózási vállalat, omnibusz, autóbusz, bérgépkocsi vállalat, bérkocsi vállalat stb.). (Abban az esetben, ha valamely üzemnek csak egy ága lép sztrájkba (záratik ki a munkából), ezt a körülményt is fel kell tüntetni pl.: pályafenntartási munkások, hajórakodószemélyzet stb.) 3. A vállalat székhelye : község (város) utca házszám 4. Ha a sztrájk (munkából való kizárás) több vállalatra, üzemre vagy telepre terjedt ki, annak a vállalatnak, üzemnek vagy telepnek megnevezése, melyen a viszály kezdetét vette : 5. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett üzemek, telepek száma: Ebből ugyanazon községben (városban) más községben (városban) Az utóbbi községek (városok) felsorolása : 6. A sztrájk (munkából való kizárás) helyén hány ugyanabba az üzemágba tartozó és segédszemélyzetet foglalkoztató vállalat, üzem. telep volt, melyre a munka viszály nem terjedt ki? 7. a) A munka beszüntetésének első napja év hó n. b) A teljes munkábaállás első napja év hó n. (A munka beszüntetésének első napjául, ha több üzem munkásai sztrájkolnak (záratnak ki a munkából), azt a napot kell tekinteni, amelyen a sztrájk által érintett első üzem (telep) munkásai abbahagyják a munkát ; utolsónak pedig azt a napot kell venni, amelyen már az összes üzemek (tehát a legtovább viszályban álló is) a sztrájk (kizárás) előtti munkateljesítményt legalább jól megközelítő erővel megkezdették a munkát.) Felsőházi iromány. 1931—1936. II. kötet 12
