Felsőházi irományok, 1931. II. kötet • 71. sz.
Irományszámok - 1931-71
18 Ezen az adatszolgáltatáson kívül a 12 legnagyobb budapesti és a 34 legnagyobb vidéki pénzintézet havonta közli a Központi Statisztikai Hivatallal a takarékbetétek és folyószámlabetétek álladékának adatait, valamint az általuk szedett és fizetett kamatok százalékát feltüntető adatokat (114. és 115. sz. melléklet). A földbirtokok eladósodásának kelló megvilágítására való tekintettel szűkének mutatkozott a hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatásának olyan irányban való kiterjesztése, melynek alapján a hitelintézeteknél a földbirtokokra történt jelzálogi bekebelezés ellenében fennálló tartozások álladéka és a tartozási álladékoknak törvényhatóságonkinti és főképpen birtokkategóriánkinti alakulása megállapítható. A földbirtok jelzálogi megterheléseié vonatkozólag eddig tett munkálat adatai a bekebelezett terheknek bruttó, vagyis az időközi törleszK Levonása nélkül jelentk jzegét mutatják ki. A tervezeti új adatgyűjtés alapján, tekintettel arra, hogy a földbirtokokra telekkönyvi betáblázás mellett ti. Qezeáó tartozásoknak körülbelül 80%-a pénzintézeteknél áll fenn, a netto adósságteher túlnyomó része megállapítható lesz (113. sz. melléklet). 52. Kézizálog kölesonüzleti statisztika. 1899 óta tartozik a Statisztikai Hivatal közvetlen adatgyűjtései közé s az álogkölcsönforgalomról, a szedett kölcsöndíjakról és a megtartott árverésekről számol be. Az évenkinti adatgyűjtés a magánzálogüzletek közvetlen bevallásán alapszik, míg a Postatakarékpénztár zálogkölcsönközvetítóinek adatai közvetve a Postatakarékpénztár összesített kimutatásaiban kerülnek bejelentést«-. A zálogkölesönközvetítők fontosabb forgalmi adatai — a konjunktúraváltozások intenzívebb megfigyelése céljából — havonkint ig begyűjtetnek (11b. sz. melléklet). 03. Fizetésképtelenségek é> \áltóó\ások statisztikája. A hitelválság tüzetesebb megismerése bégeti a Központi Statisztikai Hivatal 1926»ban szervezte meg a fizetésképtelenségekre és váltóóvásokra vonatkozó adatgyűjtéseket. A bejelentett és befejezett Lnzolvenciák Bzámára és állományára vonatkozó adatokat a kir. törvényszékek, továbbá az Or- Hitelvédö Egylet és a Pénzintézeti Központ havonkint küldik meg s ugyancsak havonkint gyűjtetnek be az óvatolt váltók számára é> értékÖBSZegére vonatkozó adatok is. melyeket a kir. járásbíróságok kir. közjegyzők szolgáltatnak (117 124. BZ. mellékletek). öl. Biztosftásfigyi statisztika. Ez az adatgyűjtés 1896-ben indult megs 1926-ig bezárólag a biztosítóvállalatok közvetlen adatszolgáltatásán nyugodott. Ebben sztendőben az adatgyűjtés lényeges átszervezésen ment keresztül úgy tartalmilag, mint az adatszolgáltatás módját illetőleg. Az adatgyüjtőminták kibővültek a mérleg e- eredményszámlára vonatkozó kimutatásokkal s az egyes biztosítási ágak forgalmi adatai pedig részletesebben tudakoltattak. Az adatok begyűjtése ettől az évtől kezdve közvetetté vált. amennyiben a biztosítóvállalatok a kimutatósokat evenkint két példányban az időközben felállított M. kir. Állami Felügyelőhöz t» ijesztik be. amely a megfelelő biztosítástechnikai revizió után az egyik példányt feldolgozás végett a Központi Statisztikai Hivatalnak küldi meg. 55« TíízkáiMatUztika. Tűzkárstatisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal már 1873 --ta gyűjt, azonban rendszeres S a mai napig érvényben levő részletes tüzkáradatgyüjt 1895 óta folyik. Adatszolgáltatók a községi elöljáróságok, amelyek a tűzkárjelentéseket havonkint terjesztik be. idatok feldolgozása azonban csak evenkint történik. Ellenőrzési célokra ezenkívül a csendórorsök esetenkint beküldött jelentései és a biztosítóvállalatoknak
